Így lehet hát megismerni magamat, / mint szavaimat visszhangzó mitológiát

Narkisszosz a vadászat szabályait ismételgeti V. F.-nek

Tiszteld a vadat, az táplál téged. Az apróvad vadásztársadnak nagyvad lehet. Örülj vadásztársad örömének. Ne ejts a vadon nagyobb sebet, mint amekkorát rajtad ejtene. Csak tiszta, jól élezett pengével zsigerelj. A vad halála gyász és ünnep, üld meg mindkettőt méltón módon. Add meg azt a vágyott tisztességet, amelyet a vad megad neked. Soha ne feledd: örülj a vad örömének, ha megmenekül előled.

Narkisszosz virág lesz

Vékony, tápláló gyökereim már nem számítanak. Már csak magamat figyelem önutálattal kevert csodálattal.

Egy nyugodt patak, egy gyönyörűszép fiatal gesztenye barna szeme, élesre fent dárdám csillámló éle vagy az erdő nimfa-hangja, „kinyílok érted, elvirágzom” – érted.

Így lehet hát megismerni magamat, mint szavaimat visszhangzó mitológiát, mint maga felé hajló szirmot, egy vendégségbe vitt epés fricskát.