Bene Adrián: Kimérapalota

márc. 31.

1 perc olvasás

eltévedt bent egyszer egy kimérajaguár

virágnak indult arcodon a maszk kútba esett bogarak néznek rajta át szélben állva néma rétek zöldje vár ha néha elhagyod földízű járataidat

megfagyott vízesésen át moha lábad között hegyi ösvény botlókövei hátizsákodban szász városok lépcsői súgják aki nincs itt nem lehet mosolya

gólyalábakon áll mögötted a múlt pihen az ősök traumái leguánbőrként simulnak elkerített tájaidra céltalan ragyogással chavín időtlen meszkalinútvesztőiben

tested tünetekre éhes memóriapalota eltévedt bent egyszer egy kimérajaguár kereste a kiutat elcsüggedt kővé vált sikolyaidban felvillannak a szemei

Friss bejegyzések

Az összes megtekintése

Taizs Gergő: jónás véletlen egybeesése

hiszek egy hullámzó megváltásban / hiszek a perisztaltikában jónás véletlen egybeesése kicsúszott kezéből a bögre de nem tört össze koppant az ébredés és az első kávé közti szűk résben cukor hely

Karácsony Orsolya versei

Nem szabad elfelejtened: / csak átutazóban vagy. Kihallgatás Nem tetszik itt neked. Tüsszögsz a súlyos drapéria porától, az elsötétítésben nem hiszel, neked nincsenek titkaid, áttetszővé v

Sebestyén Ádám versei

Kikötőink, / a fagyizók, földszinti üzletek sorra bezártak Eszkaton Kopár magaslaton ér az utolsó nap. A völgyben már tombolnak a fák, haragjuk égre lobban, ítéletre készen. Otthonaim is lehettek