top of page

Herbert Fruzsina: Üzenet az ép fogúnak

jún. 9.
1 perc olvasás

A zöldségeshez megyek panaszt tenni

 

Szeletelem. Megfogadtam, nem fogom. Hogy az almát mindig csak harapni, először a legpirosabb részt, aztán a zöldebbet, a sárgás részeket utoljára. Harapásom nyomot hagy, ropog a hús. Az almát egyenlő gerezdekre vágom, elosztom a napjaim, a teendőim éles vonallal nehogy egymáshoz érjenek. Minél több fér bele a dobozba, annál büszkébb vagyok. Nézd, ez is belefért. Egyre vékonyabbra vágom már nem napszakokra hanem órákra, félórákra, tízpercekre. Tíz percbe is mennyi minden. A doboz tele apró kockákkal, megrázom. Örömömben a napon felejtem, másnapra barna massza. A zöldségeshez megyek panaszt tenni. Azt mondja, ez nem termékhiba: mindenki tudja, időben kell harapni.

 

 
 

Friss bejegyzések

Az összes megtekintése
Borsos Bence: megálmodtam

hetekig nem aludtam utána hogy soha többé / ne találkozzam a nyomorral az önzőséggel / a savanyú gumicukor árus mosolyával ott álltunk a búcsúi forgatag kellős közepén nyár volt az utcai ivókútnál tol

 
 
Országh Virág: Külalak

Engem csak kiírattak mindenhonnan. Apa mostanában mindig azt mondja, nemhogy a rézfaszú bagoly, de még a szellemek sem fognak megbaszni, ha ilyen kövér maradok. Anya szerint ez a szerelem egyik legősi

 
 
Lauer Péter: Szobor

az idő a test / fényét lassan átszínezte Emlékszel, vettünk egy szobrot, emberalakút, műkő volt, de élethű – a kert végébe tettük, maradjon nekünk és a madaraknak. Kezdetben minden nap lejártunk hozzá

 
 

IMPRESSZUM

© szifonline

Felelős szerkesztő: Szép V. Árnika

  • White Facebook Icon
  • White Instagram Icon

líraszerkesztő: Szép V. Árnika

prózaszerkesztő: Borcsa Imola

a weboldal grafikái Veréb Csilla munkái

bottom of page