A zöldségeshez megyek panaszt tenni

Szeletelem. Megfogadtam, nem fogom. Hogy az almát mindig csak harapni, először a legpirosabb részt, aztán a zöldebbet, a sárgás részeket utoljára. Harapásom nyomot hagy, ropog a hús. Az almát egyenlő gerezdekre vágom, elosztom a napjaim, a teendőim éles vonallal nehogy egymáshoz érjenek. Minél több fér bele a dobozba, annál büszkébb vagyok. Nézd, ez is belefért. Egyre vékonyabbra vágom már nem napszakokra hanem órákra, félórákra, tízpercekre. Tíz percbe is mennyi minden. A doboz tele apró kockákkal, megrázom. Örömömben a napon felejtem, másnapra barna massza. A zöldségeshez megyek panaszt tenni. Azt mondja, ez nem termékhiba: mindenki tudja, időben kell harapni.