top of page

Vass Alexandra versei

júl. 7.
1 perc olvasás

azonos távolságra veri / a szögeket / a pajta deszkáiba

 

anya

 

a varrodák itt vidéken régen lehúzták a rolót. a poros polcokon a gyűszűk mint felespoharak sorakoznak.

 

anya gyűszűbe hányja apa máját a padlón. letekeredett cérnák között kutatnak ujjai. a kanapé alatti résből a varrás mentén felszakad a levegő.

 

anya görnyedve szedeget varrótűket a szőnyegszálak közül. mindig vigyáz, hogy csak az egyik tenyerébe álljanak bele.

 

apa

 

azonos távolságra veri a szögeket a pajta deszkáiba. éjjelente rájuk akasztja nyakkendőit. a pajtazár már nem szorul, apa megolajozta. fehér ingeit a széna fölött szárítja, a fuvallattól megtelnek, mint a tüdő. apa rezzenéstelen arccal lengi körül a legyeket.

 

 
 

Friss bejegyzések

Az összes megtekintése
Borsos Bence: megálmodtam

hetekig nem aludtam utána hogy soha többé / ne találkozzam a nyomorral az önzőséggel / a savanyú gumicukor árus mosolyával ott álltunk a búcsúi forgatag kellős közepén nyár volt az utcai ivókútnál tol

 
 
Országh Virág: Külalak

Engem csak kiírattak mindenhonnan. Apa mostanában mindig azt mondja, nemhogy a rézfaszú bagoly, de még a szellemek sem fognak megbaszni, ha ilyen kövér maradok. Anya szerint ez a szerelem egyik legősi

 
 
Lauer Péter: Szobor

az idő a test / fényét lassan átszínezte Emlékszel, vettünk egy szobrot, emberalakút, műkő volt, de élethű – a kert végébe tettük, maradjon nekünk és a madaraknak. Kezdetben minden nap lejártunk hozzá

 
 

IMPRESSZUM

© szifonline

Felelős szerkesztő: Szép V. Árnika

  • White Facebook Icon
  • White Instagram Icon

líraszerkesztő: Szép V. Árnika

prózaszerkesztő: Borcsa Imola

a weboldal grafikái Veréb Csilla munkái

bottom of page