suttog a levelekhez

Házat veszel, felújítandót, ismerőstől hallasz róla, jó lesz befektetésnek, átalakítod úgy, ahogy az embereknek szerinted élniük kellene, a kertet lebetonoztatod, csak a csenevész fügefát hagyod meg a bejárat mellett, a kőművestől hallasz először a nőről, később te is látod, áll a kerítésnél, hosszan nézi a fügefát, elkergeted, mint egy kóbor macskát, visszajön, suttog a levelekhez, megborzongsz, mikor kérdezi, kiáshatja-e, mondasz egy árat, néz rád állati szomorúsággal, a kivitelezőtől hallasz a birtokháborításról, talán a környékbeli srácok, de te látod magad előtt a holdfényben ásóval, izzadtan, hónapokkal később sem mered megkóstolni az érett gyümölcsöt, a pirosló húsban a kilenc hónapnyi gondoskodást, hátad mögött érzed a nőt, fedetlen mellén gyűrött újszülött csüng.