Hírlevél feliratkozás

Keresés

Műfordítás

Elisa Shua Dusapin (f. Kállay Eszter): A szemhéj nélküli szem

Fotó: Roman Lusser

Egy hirtelen csobbanással feltűnt valami a felszínen, egy pillanatra megremegett, majd újra alábukott. Aurore felült. Közben a forma visszatért, és mozdulatlanul lebegett. Aurore agyán az villant át, hogy az apja az, és ez az ő hibája – hallgatnia kellett volna rá, távol kellett volna maradnia a parttól, megérezték a vért, az apját pedig, aki a víz alatt volt, széttépték.

Bővebben ...
Költészet

Murányi Zita versei

Fotó: A szerző archívuma

míg meg nem érkezel / testem mozdulatlan parkettacsík

Bővebben ...
Költészet

Demeter Arnold versei

Fotó: Kelemen Kinga

talán nem vagyok elég nagy / hogy úgy szólítsanak / ne lopj

Bővebben ...
Próza

Orcsik Roland: Hordozható óceán (regényrészlet)

Fotó: Takács Borisz

Adriana úgy hörgött, mintha démonok szállták volna meg, nem nő volt már, ám nem is férfi: könyörtelen erő. Amikor befejezte, lehajtotta fejét, a vonójáról lógtak a szakadt szőrszálak.

Bővebben ...
Műfordítás

Margaret Atwood (f. Csonka Ági): Metempszichózis, avagy a lélek utazása

Fotó: Luis Mora

Jómagam például csigából egyenesen emberré lettem, nem voltam közben guppi, cápa, bálna, bogár, teknős, aligátor, görény, csupasz turkáló, hangyász, elefánt vagy orangután.

Bővebben ...
Próza

Karácsony-Rácz Boglárka: Nem látja a felszínt, azt álmodja

Fotó: a szerző archívuma

Woolf legalább hat-nyolc soron át ír a borzongásról, anélkül, hogy leírná a borzongás szót, mondja. Hallgatja Zelmát, próbálja visszaidézni, hol ír Woolf a borzongásról, és egyáltalán mit érthet alatta, hogy ez a borzongás fenyegető, vagy kellemes inkább.

Bővebben ...
Költészet

Kátai Boróka versei

Fotó: Kátai Judit

a sötét tó mellett / vágyom újra repülni

Bővebben ...
Költészet

Debreczy Csenge Kata versei

Fotó: Buzás Norbert

szüretel a szív a fiú szemekből, / hogy aztán túlélje a visszautasítást / a munkahelyen, az utcán, a moziban

Bővebben ...
Költészet

Kormányos Ákos: Víz és vér 5

Fotó: Kormányos Gergő

Két ápoló tart ülő-magzatpózban, / a csigolyáim közötti rés így picivel megnő

Bővebben ...
Próza

Ádám Gergő: Bőrkarfiol (II. rész)

Fotó: a szerző archívuma

A motorbőgés abbamaradt, de a vörös fény továbbra is megvilágította a vasúti kocsit. Emberek másztak rá, léptek elő mögüle. Lehettek vagy negyvenen, de csak egyikük sétált Ferenchez. Olyan volt, mint egy vörös árnyék.

Bővebben ...
Próza

Ádám Gergő: Bőrkarfiol (I. rész)

Fotó: a szerző archívuma

Most viszont belengették, hogy amint a vasúttársaság eltakarítja a személyszállító kocsikat, megint kiírják a pályázatot. Csak a kocsikban a Máltai Szeretetszolgálat pártfogásában hajléktalanok laktak, és amíg ez nem változik, pályázat sincs.

Bővebben ...
Költészet

Szegedi Eszter: Hívott fél

Fotó: Kovács Gábor

Fekete ruha és csokor, sminket ne. / Ne állj oda a családhoz

Bővebben ...

Tóth Kinga verse és képversei

a fal közöttük egy fémlap / belsejében ablak de / visszatükröződik / mégis tudja egy másik / néz vele szemközt hiába

Tóth Kinga 1983-ban született. Költő, illusztrátor, tanár, a Tóth Kína Hegyfalu formáció frontembere. Solitude- és Móricz Zsigmond irodalmi ösztöndíjas. Kötetei: ZSÚR (Prae, 2013), ALL MACHINE (Magvető, 2014) ALLMASCHINE (német nyelven, Solitude Akademie, 2014).  http://www.tothkinga.blogspot.de/ 

 

 

Lépcsőház

vakablakba vezet

körvonalig falazták

a kapukat aljáról látni

kinevezés az I. emeleten

elbocsátás a II. emeleten

tényfeldolgozás a III. emeleten

kitüntetés a IV. emeleten

az agancsos ház órája

beleolvad az élekbe

a deszkák közötti résbe

a bal oldali második

fokra ül azt kitapogatta

ismeri nem megy

szálka a bőrébe ott

várja a szembehelyezkedőt

ma ő hoz élelmet a

páros ha adtak nekik

a fal közöttük egy fémlap

belsejében ablak de

visszatükröződik

mégis tudja egy másik

néz vele szemközt hiába

ugyanaz a ruha a haja

a másik elégedettebb

jobb körülményei

a sokadik látogatáskor

már különbségeket mutatnak

ekkor lecserélik

 

az agancsos ház

órája háromnegyed

héten áll a szálloda

szobaórája hármon áll

a kocsma órája ötön

a fogadóteremé

háromnegyed haton

a tapétán a folyó a

parketta csíkjaiba

tart a hordóban a

férfi a kéménybe

ordít a kémény a hordó

fölé emelkedve visz

tovább a város felé

a többi kémény fedele

megtöri a légsávot

a mélyek az alacsonyabba

a magasak fel

 

a vekkerek hallgatnak

fedőlapjuk visszaadja

a szereplőket kinevetés

a IV.-en elbocsátás

a III.-on tényfeldolgozás

II, kitüntetés I.

kifelé

 

Tóth Kinga