Hírlevél feliratkozás

Keresés

Próza

Kiszely Márk: Kapcsolati tőke

Fotó: a szerző archívuma

Volt ez a csajom Debrecenben. Cseresznyével egyensúlyozott az ajkán, a szemében gurámikat nevelt. Tubás volt, vagy tenorkürtös, nem tudom már, a rézfúvósok között ült, a rendezői balon. Ha a nevén szólítottam, nem figyelt oda. Ha hatszögbe rendeztem a díszköveket a teste körül, magához tért.

Bővebben ...
Költészet

Rostás Mihály versei

hogyha kezembe foghatnék / egy maréknyi időt

Bővebben ...
HISZTI

HISZTI - Bartók Imre: 1939. szeptember 23.

hiszti eredetileg a női testhez kötődött – görög-latin eredetű, a 'méh' szóra vezethető vissza. A 19. századi orvosi diskurzusban a női idegrendszerhez kapcsolták, sokáig stigmatizáló diagnózisként használták. Aztán mindenkié lett: a köznyelvben mára levált a klinikai kontextusról, pejoratív árnyalatot hordoz, a túlzónak, irracionálisnak ítélt érzelmi reakciót nevezi meg. Hisztizik a gyerek, az anyós, a férfi, ha beteg – hisztiznek az írók is!

Sorozatunkban kortárs magyar szerzőket kértünk fel, hogy értelmezzék a kifejezést. 

Bővebben ...
Próza

Ádám Gergő: Krumponyász-univerzum (regényrészlet)

Fotó: a szerző archívuma

Róbert bal szeme az óramutató járása szerint, jobb szeme azzal ellentétesen forgott egyre gyorsabban, majd teljes testében rázkódni kezdett, a földre huppant, és nem mozdult többé. A feje sistergett és füstölt.

Bővebben ...
Költészet

Halmosi Sándor versei

Fotó: Székelyhidi Zsolt

Kabátujjukban több élet volt, / mint az Egyesült Nemzetekben ma

Bővebben ...
HISZTI

HISZTI - Veszprémi Szilveszter: Vers, amelyben a költő megint csak hisztikézik, nincs semmi látnivaló benne

hiszti eredetileg a női testhez kötődött – görög-latin eredetű, a 'méh' szóra vezethető vissza. A 19. századi orvosi diskurzusban a női idegrendszerhez kapcsolták, sokáig stigmatizáló diagnózisként használták. Aztán mindenkié lett: a köznyelvben mára levált a klinikai kontextusról, pejoratív árnyalatot hordoz, a túlzónak, irracionálisnak ítélt érzelmi reakciót nevezi meg. Hisztizik a gyerek, az anyós, a férfi, ha beteg – hisztiznek a költők is!

Sorozatunkban kortárs magyar szerzőket kértünk fel, hogy értelmezzék a kifejezést. 

Bővebben ...
Műfordítás

Gabriela Adameșteanu (f. Száva Csanád): A zebrán

Fotó: a szerző archívuma

Kissé félrenyomtad az embereket, szinte lökdösődés nélkül, mégis makacsul, ahogy a te korodra hál’Isten megtanultad. Képes vagy helyet csinálni magadnak közöttük. Diszkréten csináltad, a kíváncsiság nem kínzó betegség, nem alapösztön, nem kell könyökölni miatta.

Bővebben ...
Költészet

Peer Krisztián versei

Fotó: Schillinger Gyöngyvér

és csak menni, menni a nyelvvel / a totál szenilis Sanyi bácsi után

Bővebben ...
Próza

Tóth-Bertók Eszter: Meghaltam

Fotó: Csoboth Edina

A ravatalozónál állnak. Az épület homlokzatán a Feltámadunk-feliratból hiányzik a t, a legjobb barátnőm rögtön kiszúrja. Nézi a d-t, hogy az is eléggé inog, közben arra gondol, hogy mennyit szenvedtünk, amikor a lakása ajtajára illesztettük fel betűnként a nevét és hiába baszakodtunk a vízmértékkel, a mai napig ferde az egész.

Bővebben ...
HISZTI

HISZTI – Purosz Leonidasz: Helyi ár

A hiszti eredetileg a női testhez kötődött – görög-latin eredetű, a 'méh' szóra vezethető vissza. A 19. századi orvosi diskurzusban a női idegrendszerhez kapcsolták, sokáig stigmatizáló diagnózisként használták. Aztán mindenkié lett: a köznyelvben mára levált a klinikai kontextusról, pejoratív árnyalatot hordoz, a túlzónak, irracionálisnak ítélt érzelmi reakciót nevezi meg. Hisztizik a gyerek, az anyós, a férfi, ha beteg – hisztiznek a költők is!

Sorozatunkban kortárs magyar szerzőket kértünk fel, hogy értelmezzék a kifejezést. 

Bővebben ...
Költészet

Bánfalvi Samu: Charlie Kirk meghalt,

Fotó: A szerző archívuma

Amerika Amerika megölték Charlie Kirköt

Bővebben ...
Költészet

Bán-Horváth Veronika: Tiszta lap

Fotó: Bán-Horváth Attila

Hol nyúlánk fénylényeknek, / Hol puffadt koboldoknak látszunk.

Bővebben ...
Fotó: A szerző archívuma.

Oľga Gluštíková versei

azt kérdezik, mi marad utánunk // feljegyzések a testről / tökéletlen ciklusok / parókák / piros kéziratok

 

Biológiai nők atlasza (részletek)

ELENA (48), ÍRÓ

I.
azt kérdezik tőlem, miről
írom a további könyveim:

az időről és a számról
és a benne nyugvó elhalt fogakról

arról, hogy a függönyből túl hosszú
mennyasszonyi ruhát varrtam
egyetlen éjszaka alatt

arról, milyen lányai vannak
egy éremgyűjtő nőnek

egy gyerek fürdetéséről és anyáról
aki apára hasonlít

II.
azt kérdezik, mi marad utánunk

feljegyzések a testről
tökéletlen ciklusok
parókák
piros kéziratok:

otthonszülés után
egy gyerek a konyharuhába
csomagolva


PETRA (21) A SZERELEMRŐL

van egy csendes versem
Máté kezeiről
amiken átmentek a könyvek
és amik átmentek a noviciátuson

zenét hajtanak ki a zongorából

vannak napok, amikor fázik a kezem

de ahelyett
hogy az övéit fognám meg
írok egy verset a nehéz
sétáról fel a Zobor-hegyre
hogy az erdőben túl nagy
a csend, és én annyira félek
ránézni

hogy a tekintete, a zenéje
egyszer csak felmelegíti a kezem


GABIKA (43) SVETLANÁNAK (38)

hallgasd, mit duruzsolnak
a körülöttünk élők:

mennyit kell keresni
hány percet
mi mindent kell elérni
kihez menj férjhez és hogyan élj vele

miközben egyáltalán nem mondják el
hogy az emberi test
puha

mint a kenyér

amit egy pillanatra
kitéptek a világból


ÖZVEGYEMBER (67) A KÉSZÜLÉKEKRŐL

a mosogató- és a mosógép
dorombolnak a fehér macskák
míg zúgnak, azt kívánom
bárcsak a társaim lennének:
forró sima testtel
(zománc – bőr, sejtek
szívek koracélból)

hűlnek a kezem alatt, csendesek
amikor a munka után
lepihennek

Fordította: Nagyová Lenka

Oľga Gluštíková Észak-Szlovákiában született. Eddig két verseskötete jelent meg, a második Nők biológiai atlasza címmel látott napvilágot 2017-ben. Versei és publicisztikái számos online és print magazinban jelentek meg Szlovákiában, Csehországban, Romániában, Szerbiában, Peruban (és most már Magyarországon is). A költeményei több ízben elhangzottak a Szlovák Rádióban is. Jelenleg harmadik, Északi mítoszok, test és (kon)textus című verseskötetén dolgozik, amelynek egy részletét díjazták a rangos cseh/szlovák irodalmi versenyen, a Básne SK/CZ 2021-en.

Nagyová Lenka 1992-ben született Rimaszombatban, jelenleg Budapesten él. Fordító- és tolmács szakot végzett a Besztercebányai Bél Mátyás Egyetemen, később az ELTÉ-n is. A Szlovák Köztársaság Magyarországi Nagykövetségén dolgozik fordítóként, mellette tolmácsolással és műfordítással foglalkozik. Koncerteken, művészmozikban lehet vele találkozni.