Hírlevél feliratkozás

Keresés

Költészet

Nagy Balázs Péter versei

Fotó: Pinczési Botond

Így lehet hát megismerni magamat, / mint szavaimat visszhangzó mitológiát

Bővebben ...
Műfordítás

Vetle Lid Larssen (f. Patat Bence): A csillagtudósok

Fotó: a szerző archívuma

És az expedíció harmadik tagja, a magyar Sajnovics? Ő vajon már a kezdeti szakaszát élte annak, ami tragikus sorsát okozta? Úgy vélem, erről megoszlanak a vélemények. Nem tudom, Ön mennyi információ birtokában van. Az a különös, hogy kedvelem Hellt: szent volt, tudós, a nagy igazság harcosa. De miért döntött úgy, hogy becsapja az egész világot?

Bővebben ...
Próza

Takács-Csomai Zsófia: Mari egy napja

Fotó: a szerző archívuma

Langymeleg, tavaszias idő fogadta, mikor kilépett az utcára, ezért úgy döntött, hogy a hosszabb úton indul el haza. Már egészen közel járt a kedvenc pékségéhez, amikor hirtelen erősen nyilallni kezdett a homloka. Érezte, hogy a szarv jelentősen megnőtt, és így már bizonyára a kendő alatt is szembetűnő.

Bővebben ...
Próza

Gyenge-Rusz Anett: Asszonyról asszonyra

Fotó: a szerző archívuma

Ahogy teltek a hetek, hónapok, kitapasztalták, mikor hullajtja Terike a holdvérét. Olyankor nem nyúltak egymáshoz. Egyszer előfordult, hogy idő előtt nekiláttak. A falu legfürgébb kecskegidája nem tudott olyat ugrani, mint Terike azon az estén.

Bővebben ...
Költészet

Karácsony Orsolya: Fészekrakás

Fotó: A szerző archívuma

Átrendezzük a semmit, / nézzük ahogy mozog

Bővebben ...
Műfordítás

Christianne Goodwin (f. Princes Beáta): Nagymamavers

Fotó: Félegyházi-Vigh Tamás

De hogy hibáztatnám őket? / Rémes ennek a versnek / az akusztikája

Bővebben ...
Próza

Kovács Adél Jenifer: Ködöt lélegzek (regényrészlet)

Fotó: a szerző archívuma

felemelem a bal lábamat, hogy kilépjek a bugyiból, megtántorodok, de nem esek el. a vizes talpamra homokos föld tapadt. mint a fogfájás, ahogy az idegen át egyenesen az állkapocsba, az egész arcba, az egész fejbe hasít, úgy villódznak előttem a képek.

Bővebben ...
Folyó/irat/mentés

Kádár Fruzsina: Pályakezdés mesterfokon – 2025 szeptember-októberi lapszemle

Montázs: SZIFONline

A-tól Z-ig irodalmi folyóiratot nem sokszor böngész végig az ember, akkor sem, ha vérbeli bölcsész. Szomorú felismerés, letagadni aligha lehet, esetleg rendszeres Írók Boltjába járással kompenzálni. Egy vers, próza, esetleg tanulmány kedvéért képes vagyok egész lapszámok megvételére, hogy aztán időhiányt meg egyéb kifogásokat mormolva nagy eséllyel többet feléjük se nézzek. Pedig jó elmerülni egy-egy szerkesztői koncepció mikrokozmoszában, tüzetesen átrágni magam a különféle tematikus blokkokon, nyomdafriss megjelenéseken, sehol máshol fel nem lelhető szakmunkákon. Le kell lassulni kicsit, hogy élvezni lehessen a papíralapú folyóiratok világát – a lapszemléhez válogatva is valahol ezt az érzést igyekeztem nyakon csípni.

Bővebben ...
Fotó: A szerző archívuma.

Oľga Gluštíková versei

azt kérdezik, mi marad utánunk // feljegyzések a testről / tökéletlen ciklusok / parókák / piros kéziratok

 

Biológiai nők atlasza (részletek)

ELENA (48), ÍRÓ

I.
azt kérdezik tőlem, miről
írom a további könyveim:

az időről és a számról
és a benne nyugvó elhalt fogakról

arról, hogy a függönyből túl hosszú
mennyasszonyi ruhát varrtam
egyetlen éjszaka alatt

arról, milyen lányai vannak
egy éremgyűjtő nőnek

egy gyerek fürdetéséről és anyáról
aki apára hasonlít

II.
azt kérdezik, mi marad utánunk

feljegyzések a testről
tökéletlen ciklusok
parókák
piros kéziratok:

otthonszülés után
egy gyerek a konyharuhába
csomagolva


PETRA (21) A SZERELEMRŐL

van egy csendes versem
Máté kezeiről
amiken átmentek a könyvek
és amik átmentek a noviciátuson

zenét hajtanak ki a zongorából

vannak napok, amikor fázik a kezem

de ahelyett
hogy az övéit fognám meg
írok egy verset a nehéz
sétáról fel a Zobor-hegyre
hogy az erdőben túl nagy
a csend, és én annyira félek
ránézni

hogy a tekintete, a zenéje
egyszer csak felmelegíti a kezem


GABIKA (43) SVETLANÁNAK (38)

hallgasd, mit duruzsolnak
a körülöttünk élők:

mennyit kell keresni
hány percet
mi mindent kell elérni
kihez menj férjhez és hogyan élj vele

miközben egyáltalán nem mondják el
hogy az emberi test
puha

mint a kenyér

amit egy pillanatra
kitéptek a világból


ÖZVEGYEMBER (67) A KÉSZÜLÉKEKRŐL

a mosogató- és a mosógép
dorombolnak a fehér macskák
míg zúgnak, azt kívánom
bárcsak a társaim lennének:
forró sima testtel
(zománc – bőr, sejtek
szívek koracélból)

hűlnek a kezem alatt, csendesek
amikor a munka után
lepihennek

Fordította: Nagyová Lenka

Oľga Gluštíková Észak-Szlovákiában született. Eddig két verseskötete jelent meg, a második Nők biológiai atlasza címmel látott napvilágot 2017-ben. Versei és publicisztikái számos online és print magazinban jelentek meg Szlovákiában, Csehországban, Romániában, Szerbiában, Peruban (és most már Magyarországon is). A költeményei több ízben elhangzottak a Szlovák Rádióban is. Jelenleg harmadik, Északi mítoszok, test és (kon)textus című verseskötetén dolgozik, amelynek egy részletét díjazták a rangos cseh/szlovák irodalmi versenyen, a Básne SK/CZ 2021-en.

Nagyová Lenka 1992-ben született Rimaszombatban, jelenleg Budapesten él. Fordító- és tolmács szakot végzett a Besztercebányai Bél Mátyás Egyetemen, később az ELTÉ-n is. A Szlovák Köztársaság Magyarországi Nagykövetségén dolgozik fordítóként, mellette tolmácsolással és műfordítással foglalkozik. Koncerteken, művészmozikban lehet vele találkozni.