Hírlevél feliratkozás

Keresés

Próza

Kiszely Márk: Kapcsolati tőke

Fotó: a szerző archívuma

Volt ez a csajom Debrecenben. Cseresznyével egyensúlyozott az ajkán, a szemében gurámikat nevelt. Tubás volt, vagy tenorkürtös, nem tudom már, a rézfúvósok között ült, a rendezői balon. Ha a nevén szólítottam, nem figyelt oda. Ha hatszögbe rendeztem a díszköveket a teste körül, magához tért.

Bővebben ...
Költészet

Rostás Mihály versei

hogyha kezembe foghatnék / egy maréknyi időt

Bővebben ...
HISZTI

HISZTI - Bartók Imre: 1939. szeptember 23.

hiszti eredetileg a női testhez kötődött – görög-latin eredetű, a 'méh' szóra vezethető vissza. A 19. századi orvosi diskurzusban a női idegrendszerhez kapcsolták, sokáig stigmatizáló diagnózisként használták. Aztán mindenkié lett: a köznyelvben mára levált a klinikai kontextusról, pejoratív árnyalatot hordoz, a túlzónak, irracionálisnak ítélt érzelmi reakciót nevezi meg. Hisztizik a gyerek, az anyós, a férfi, ha beteg – hisztiznek az írók is!

Sorozatunkban kortárs magyar szerzőket kértünk fel, hogy értelmezzék a kifejezést. 

Bővebben ...
Próza

Ádám Gergő: Krumponyász-univerzum (regényrészlet)

Fotó: a szerző archívuma

Róbert bal szeme az óramutató járása szerint, jobb szeme azzal ellentétesen forgott egyre gyorsabban, majd teljes testében rázkódni kezdett, a földre huppant, és nem mozdult többé. A feje sistergett és füstölt.

Bővebben ...
Költészet

Halmosi Sándor versei

Fotó: Székelyhidi Zsolt

Kabátujjukban több élet volt, / mint az Egyesült Nemzetekben ma

Bővebben ...
HISZTI

HISZTI - Veszprémi Szilveszter: Vers, amelyben a költő megint csak hisztikézik, nincs semmi látnivaló benne

hiszti eredetileg a női testhez kötődött – görög-latin eredetű, a 'méh' szóra vezethető vissza. A 19. századi orvosi diskurzusban a női idegrendszerhez kapcsolták, sokáig stigmatizáló diagnózisként használták. Aztán mindenkié lett: a köznyelvben mára levált a klinikai kontextusról, pejoratív árnyalatot hordoz, a túlzónak, irracionálisnak ítélt érzelmi reakciót nevezi meg. Hisztizik a gyerek, az anyós, a férfi, ha beteg – hisztiznek a költők is!

Sorozatunkban kortárs magyar szerzőket kértünk fel, hogy értelmezzék a kifejezést. 

Bővebben ...
Műfordítás

Gabriela Adameșteanu (f. Száva Csanád): A zebrán

Fotó: a szerző archívuma

Kissé félrenyomtad az embereket, szinte lökdösődés nélkül, mégis makacsul, ahogy a te korodra hál’Isten megtanultad. Képes vagy helyet csinálni magadnak közöttük. Diszkréten csináltad, a kíváncsiság nem kínzó betegség, nem alapösztön, nem kell könyökölni miatta.

Bővebben ...
Költészet

Peer Krisztián versei

Fotó: Schillinger Gyöngyvér

és csak menni, menni a nyelvvel / a totál szenilis Sanyi bácsi után

Bővebben ...
Próza

Tóth-Bertók Eszter: Meghaltam

Fotó: Csoboth Edina

A ravatalozónál állnak. Az épület homlokzatán a Feltámadunk-feliratból hiányzik a t, a legjobb barátnőm rögtön kiszúrja. Nézi a d-t, hogy az is eléggé inog, közben arra gondol, hogy mennyit szenvedtünk, amikor a lakása ajtajára illesztettük fel betűnként a nevét és hiába baszakodtunk a vízmértékkel, a mai napig ferde az egész.

Bővebben ...
HISZTI

HISZTI – Purosz Leonidasz: Helyi ár

A hiszti eredetileg a női testhez kötődött – görög-latin eredetű, a 'méh' szóra vezethető vissza. A 19. századi orvosi diskurzusban a női idegrendszerhez kapcsolták, sokáig stigmatizáló diagnózisként használták. Aztán mindenkié lett: a köznyelvben mára levált a klinikai kontextusról, pejoratív árnyalatot hordoz, a túlzónak, irracionálisnak ítélt érzelmi reakciót nevezi meg. Hisztizik a gyerek, az anyós, a férfi, ha beteg – hisztiznek a költők is!

Sorozatunkban kortárs magyar szerzőket kértünk fel, hogy értelmezzék a kifejezést. 

Bővebben ...
Költészet

Bánfalvi Samu: Charlie Kirk meghalt,

Fotó: A szerző archívuma

Amerika Amerika megölték Charlie Kirköt

Bővebben ...
Költészet

Bán-Horváth Veronika: Tiszta lap

Fotó: Bán-Horváth Attila

Hol nyúlánk fénylényeknek, / Hol puffadt koboldoknak látszunk.

Bővebben ...
Fotó: Dallos István

Taizs Gergő versei

majd mezítlábas táncra kelt / ajkáról leolvastam a saját képmására formált mondókát hogy / bab-bab-ba bab-bab-ba

Noé péntek esti lázálma kórházi ágyán

 

Halványkék hömpölygés zsong a mellkasban.
Foszlik a szívizom, szivárog langyos
szövetközti folyam, lassan elhagyja
medrét, s magát. Némák a vészharangok, 

üres kondulás: üllő, kengyel, vatta,
kalapács. Víz alatt tompák a hangok.
A kórtermi hőhullámok felcsapnak,
süllyed a bárka, pusztulnak galambok. 

Galambok pusztulnak, olajfolt hegyén-
hátán, lángol a fedélzet. Türelem,
zengzetes szólam hirdeti: nincs veszély. 

Műanyag tasak, tű, kanül. Üveges
tekintet: tengerben úszó űrszemét.
Még tánc van, ének. Toxikus ütemek. 

 

…tudni akarják mit cselekszenek

Leának barátsággal

 

1

elmesélted hogy gyerekként gyakran a mosdókagylóba
ültél a faliszekrény tükreit addig állítgattad míg
a vonásaidat fürkésző szempár sokszorozva tekintett rád
hosszasan bámultad mélységét és gyöngysorként fűzted
tekintetedre a teremtett végtelen zsugorodó tereit
mit hoztál magaddal mit hagytál ott meddig
visszhangoztál faggattalak de megfontoltan hallgattál
megszokás hogy mindent tudni akarunk válaszoltad végül
miközben a bizonyosság nem több mint a hit háziasítása 

2

bagdadban bagdadban
ülnek az arabok az ablakban
száraz teveszőrt fúj a szél
s az egyik öreg így mesél
énekelted a mandulaszemű gyerekeknek szállásod fából
fabrikált teraszán egyikőjük felmutatta frissen festett rajzát
tele páradús trópusi színekkel pettyek és hullámvonalak
gondosan tervezett káoszával majd mezítlábas táncra kelt
ajkáról leolvastam a saját képmására formált mondókát hogy
bab-bab-ba bab-bab-ba 

3

rejtett rendszereinkről torokszakadásig hallgatunk
mondtad sokan úgy élnek hogy tagadhatatlan rothadással
mit sem sejtenek életük végéig engedelmesen húzzák az igét
mi mégis beszélgettünk E.-ről A.-ról te azért készülsz a hegyekbe
viaszpálmák és encenillok közé hogy a szertartáson találkozz
A.-val és lehámozd magadról a túlviselt tűzornamentikát
én azért indulok a hegyekbe hogy levessem tehetetlenségemet
és E. gravitációs mezejét a csertölgyek csendjével árnyékoljam
az erdő közel enged magadhoz feltárja előtted a nem-tudás
titkát üzented ezer kilométerek tükörmély távlatából 

4

a szökési sebességről meséltem kinek mennyi energia szükséges
hogy elhagyja otthonát a szerelem képzetét vagy a személyt aki
a tükörből bámult rá mielőtt másik arcot növesztett de mit tegyünk
ha egyszer így van kérdezted ha korpaként pereg vállunkra az idő
és a kőszentek ölelése sem tompítja tudásvágyunk kényszerét
segíts elnevezni a neutroncsillagot kértelek szemem sarkában
a ráncok láncolatát halántékomon a hajszálér-koszorút
a magzatvíz-nosztalgiát és a látható végteleneket

 

Taizs Gergő 1984-ben született Tatabányán. Tanulmányait a Pázmány Péter Katolikus Egyetem bölcsészettudományi karán végezte Piliscsabán. Újságíróként, kulturális programszervezőként és kommunikációs szakemberként dolgozott. Első kötete Utasok címmel 2019-ben látott napvilágot, második Üvegidő című kötete 2021-ben, Visszhangok című harmadik kötete pedig 2022-ben jelent meg.