Hírlevél feliratkozás

Keresés

Szépirodalom

Szabados Attila versei

Úgy kezdődött, hogy írni akartam

Bővebben ...
Műfordítás

Katie Kitamura (f. Dragon-Túry Melinda): Próbajáték

Fotó: Clayton Cubbit

Változatlanul mosolygott, már az elején felfigyeltem természetes vonzerejére, jó kisugárzására. De most láttam, hogy túl szabadon bánik vele. Nem úgy tűnt, mintha tisztában volna személyisége intenzitásával vagy azzal, hogy a világot, amelyben mozog, emberek lakják. Különösen ebben az értelemben volt még nagyon fiatal.

Bővebben ...
Műfordítás

Gabriela Adameșteanu (f. Szonda Szabolcs): Tökéletlen megoldások

Fotó: a szerző archívuma

Értsd jól, nem akarlak felbosszantani, de csupán te és a lányod nem nevezhetitek családnak magatokat!

Bővebben ...
Próza

Voloncs Attila: A bűvölők (részlet)

Fotó: a szerző archívuma

Valahogy köze van ennek ahhoz, hogy sohasem tudott olyan vérmesen forradalmár lenni, mint a barátai, régi ismerősök közt mindig visszafogottan jelezte a különvéleményét, mintha baloldaliságával nem akarta volna bántani azokat, akik igazán hisznek valamilyen rendes ostobaságban, vagy meg tudnak részegülni a nemzet szótól és a dicső múlt felemlegetésétől.

Bővebben ...
Költészet

Sebestyén Ádám versei

Fotó: Sebestyén Anna

Kikötőink, / a fagyizók, földszinti üzletek sorra bezártak

Bővebben ...
Próza

Sarnyai Benedek: zájed

Fotó: a szerző archívuma

Amíg helyet keresek az érkezési csarnokban, azon tűnődöm, hogy hívják Anna szüleit. Két éve vagyunk együtt, még egyszer sem találkoztam velük. Ismerem az arcukat, annyiszor láttam a profilképüket, hogy a Jóisten is beleunhatott a számolásba. De hogy hívják őket?

Bővebben ...
Próza

Nagy Olivér Ábel rövidprózái

Fotó: a szerző archívuma

azt hogy minden talalkozas semmilyen

nem csinalunk semmit

a beszelgetesek is csak ures fecsegesek

Bővebben ...

Amir Talić verse

Orcsik Roland fordításában
A börtönben láttam / ahogy a rabok a verés után / cigivel kínálják a hóhéraikat / mintha teljesen normális lenne / hogy a fárasztó munka végén / közösen rágyújtsanak.

Amir Talić 1953-ban született a boszniai Sanski Mostban. Költő, író, újságíró. Műveit szlovén, német, svéd, francia, orosz és albán nyelvre fordították. A boszniai háború idején a szerb katonai erők börtönbe zárták. A fenti vers a börtöntapasztalatait feldolgozó Mali logor (Kis láger, 1999) című kötetéből való.

 

 

Három jegyzet

 

(Tri zapisa)

                                                 

Láttam egy embert

ahogy mérgében

veri a kutyáját

és a megalázott kutya

a hátsóját húzva

a gazdájához kúszott

megnyalta a tenyerét

Szomorú szemével

a megvadult gazdájára pillantott

hogy kicsaljon némi kegyelmet

 

Ugyanígy láttam ahogy

egy cigány őrjöngve

püfölte az asszonyát

ordított

ó mennyire ordított

Egy véletlen járókelő

el akarta ragadni a botot

jobb belátásra bírni a cigányt

A nő pedig kiakadt

szörnyen üvöltözött

ne nyúlj a férjemhez

 

A börtönben láttam

ahogy a rabok a verés után

cigivel kínálják a hóhéraikat

mintha teljesen normális lenne

hogy a fárasztó munka végén

közösen rágyújtsanak.

 

fordította: Orcsik Roland