Kék címke

Részletek

Írta: Szarvas Ferenc

Másnap reggel anyánk összepakolta két skálás reklámszatyorba a Sanyi bácsi összes kincsét, és elűzte őt a birodalomból. Kidobta az összes sárga cetlit, aztán a vállamra tette a kezét, és azt mondta, mostantól neked kell vigyázni az öcsédre, mert nekem ott van a háromműszak.

Aztán az apánk nem mondta soha többet anyánknak, hogy szeretlek, csak az öcsém meg én. Anyánk meg azt, hogy csak ti maradtatok nekem, ti vagytok az én két kis hercegem.

Különös királyság volt a miénk, nálunk minden fordítva volt. A nappal volt az éjszaka, az éjszaka a nappal, a ruhagyári háromműszak átcímkézett mindent. Akárcsak anyánk, aki egyedül irányította a szobakonyhás birodalmat hűtőre ragasztott színes cédulákkal. A kék címke volt az enyém, a zöld az öcsémé. Volt sárga is, a Sanyi bácsié. Ő két hónapig lakott nálunk. Jó az, hogy itt van, legalább éjjel vigyáz rátok, mondta anyánk, mert nekem ott van a háromműszak.

Sanyi bácsi buzgón vigyázott ránk és fegyelmezett minket, sőt majdnem királlyá is koronáztuk, csak ekkor véletlenül az öcsém orra a neveléstől összevérezte az ágyat. Másnap reggel anyánk összepakolta két skálás reklámszatyorba a Sanyi bácsi összes kincsét, és elűzte őt a birodalomból. Kidobta az összes sárga cetlit, aztán a vállamra tette a kezét, és azt mondta, mostantól neked kell vigyázni az öcsédre, mert nekem ott van a háromműszak.

Anyánk nappal aludt, így éjszaka az öcsémmel elfoglaltuk a nagyágyat, a kék és zöld címkehercegek. Összebújtunk a takaró alatt, és horrorfilmeket néztünk, aztán történeteket meséltünk egymásnak az éjfélkor támadó farkasemberről, a púpos gyerekrablóról, aki kitépi a kisfiúk máját és a zombiról, aki megeszi az emberek szemét. Ismertük a vámpírok elpusztításának tizenkét titkos módját, és démonűző fakeresztet tartottunk az ágy alatt, hogy védve legyünk az alulról támadó szörnyek ellen. Megesküdtünk egymásnak, hogy ha valamelyikünk zombivá változik, a másikunk habozás nélkül fogja átdöfni a szívét.

Alkonyattól pirkadatig démonvadászok voltunk. A próbatételeink minden nap változtak, csak a papírok színe volt állandó.

Sanyi bácsi után már nem jött több sárga címkés lovag, csak a kék és a zöld váltogatta egymást a hűtőajtón.

Vegyél tejet. Mosogass el. Fizesd be a csekket. Fizesd ki az albérletet. Tanulj az öcséddel. Ez állt a kékeken. Kifizettem, befizettem, tanultam, megvettem, mosogattam, és közben szörnyölő fakést faragtam kőrisfából, hogy megvédjem magunkat a zombiktól és vámpíroktól, a púposoktól és a farkasemberektől, míg anyánkat fogva tartotta a háromműszak.

Vigyáztam a ruháimra, hogy az öcsém meg tudja örökölni őket. Vigyáztam az öcsémre, és megvédtem azoktól, akik kigúnyolták, mert a megörökölt ruháimat hordta.

Magamat már nem tudtam megvédeni, hiába verekedtem én a legjobban. Mintha zombik támadtak volna rám. A szörnyölő fakésem a kabátomban volt, elővettem, védekeztem. A zombiknál csak a tanárok erősebbek. Az igazgatói irodában elvették a fegyveremet, és elmentek anyánkért. A kék címkén aznap az állt: tej, kenyér, csekkbefizetés. De nem értem haza, míg bezárt a posta és a bolt.

Egyedül neveli a két gyereket, nevelőotthonban nőtt fel, se apja, se anyja, mit vársz tőle, mondta valaki a másik irodában. Vagy nevelő, vagy javítóintézet lesz, majd megmondja a rendőr. Az a szerencse, hogy jó helyen szúrta meg. Ha kiengedik, legfeljebb viszi magával az anyja dolgozni, már csak két évig tanköteles. Erkölcsi nélkül még mindig ott van a háromműszak.

Szarvas Ferenc 1972-ben, Debrecenben született, a Debreceni Egyetem Közgazdaságtudományi karán szerzett MBA végzettséget. Több, mint húsz éve informatikával foglalkozik, jelenleg is egy informatikai vállalkozást vezet. Másfél éve jár Lackfi János kreatív írás kurzusára, azóta ír rövidpózát és verset. Írásai a Szószóró, a Felhő Café, az Art’húr és a Szófa irodalmi portálokon jelentek meg. 2022-ben, Outsourcing című írásával megnyerte a PesText világirodalmi fesztivál Forrás hívószóra kiírt pályázatát.