Hírlevél feliratkozás

Keresés

Költészet

Bodor Eszter Hanna: lebegő

Fotó: Török Levente

sodrást ami elmossa / az elhordozott erőszakot

Bővebben ...
Próza

Kiszely Márk: Kapcsolati tőke

Fotó: a szerző archívuma

Volt ez a csajom Debrecenben. Cseresznyével egyensúlyozott az ajkán, a szemében gurámikat nevelt. Tubás volt, vagy tenorkürtös, nem tudom már, a rézfúvósok között ült, a rendezői balon. Ha a nevén szólítottam, nem figyelt oda. Ha hatszögbe rendeztem a díszköveket a teste körül, magához tért.

Bővebben ...
Költészet

Rostás Mihály versei

hogyha kezembe foghatnék / egy maréknyi időt

Bővebben ...
HISZTI

HISZTI - Bartók Imre: 1939. szeptember 23.

hiszti eredetileg a női testhez kötődött – görög-latin eredetű, a 'méh' szóra vezethető vissza. A 19. századi orvosi diskurzusban a női idegrendszerhez kapcsolták, sokáig stigmatizáló diagnózisként használták. Aztán mindenkié lett: a köznyelvben mára levált a klinikai kontextusról, pejoratív árnyalatot hordoz, a túlzónak, irracionálisnak ítélt érzelmi reakciót nevezi meg. Hisztizik a gyerek, az anyós, a férfi, ha beteg – hisztiznek az írók is!

Sorozatunkban kortárs magyar szerzőket kértünk fel, hogy értelmezzék a kifejezést. 

Bővebben ...
Próza

Ádám Gergő: Krumponyász-univerzum (regényrészlet)

Fotó: a szerző archívuma

Róbert bal szeme az óramutató járása szerint, jobb szeme azzal ellentétesen forgott egyre gyorsabban, majd teljes testében rázkódni kezdett, a földre huppant, és nem mozdult többé. A feje sistergett és füstölt.

Bővebben ...
Költészet

Halmosi Sándor versei

Fotó: Székelyhidi Zsolt

Kabátujjukban több élet volt, / mint az Egyesült Nemzetekben ma

Bővebben ...
HISZTI

HISZTI - Veszprémi Szilveszter: Vers, amelyben a költő megint csak hisztikézik, nincs semmi látnivaló benne

hiszti eredetileg a női testhez kötődött – görög-latin eredetű, a 'méh' szóra vezethető vissza. A 19. századi orvosi diskurzusban a női idegrendszerhez kapcsolták, sokáig stigmatizáló diagnózisként használták. Aztán mindenkié lett: a köznyelvben mára levált a klinikai kontextusról, pejoratív árnyalatot hordoz, a túlzónak, irracionálisnak ítélt érzelmi reakciót nevezi meg. Hisztizik a gyerek, az anyós, a férfi, ha beteg – hisztiznek a költők is!

Sorozatunkban kortárs magyar szerzőket kértünk fel, hogy értelmezzék a kifejezést. 

Bővebben ...
Műfordítás

Gabriela Adameșteanu (f. Száva Csanád): A zebrán

Fotó: a szerző archívuma

Kissé félrenyomtad az embereket, szinte lökdösődés nélkül, mégis makacsul, ahogy a te korodra hál’Isten megtanultad. Képes vagy helyet csinálni magadnak közöttük. Diszkréten csináltad, a kíváncsiság nem kínzó betegség, nem alapösztön, nem kell könyökölni miatta.

Bővebben ...
Költészet

Peer Krisztián versei

Fotó: Schillinger Gyöngyvér

és csak menni, menni a nyelvvel / a totál szenilis Sanyi bácsi után

Bővebben ...
Próza

Tóth-Bertók Eszter: Meghaltam

Fotó: Csoboth Edina

A ravatalozónál állnak. Az épület homlokzatán a Feltámadunk-feliratból hiányzik a t, a legjobb barátnőm rögtön kiszúrja. Nézi a d-t, hogy az is eléggé inog, közben arra gondol, hogy mennyit szenvedtünk, amikor a lakása ajtajára illesztettük fel betűnként a nevét és hiába baszakodtunk a vízmértékkel, a mai napig ferde az egész.

Bővebben ...
HISZTI

HISZTI – Purosz Leonidasz: Helyi ár

A hiszti eredetileg a női testhez kötődött – görög-latin eredetű, a 'méh' szóra vezethető vissza. A 19. századi orvosi diskurzusban a női idegrendszerhez kapcsolták, sokáig stigmatizáló diagnózisként használták. Aztán mindenkié lett: a köznyelvben mára levált a klinikai kontextusról, pejoratív árnyalatot hordoz, a túlzónak, irracionálisnak ítélt érzelmi reakciót nevezi meg. Hisztizik a gyerek, az anyós, a férfi, ha beteg – hisztiznek a költők is!

Sorozatunkban kortárs magyar szerzőket kértünk fel, hogy értelmezzék a kifejezést. 

Bővebben ...
Költészet

Bánfalvi Samu: Charlie Kirk meghalt,

Fotó: A szerző archívuma

Amerika Amerika megölték Charlie Kirköt

Bővebben ...
Fotó: Görföl Jenő

Buborékmentes ‒ Fodor Ákos emlékére

A lehetőség friss beton. / Ki kell várnom, míg megköt, / míg végigmehetek rajta úgy, / hogy nem hagyok benne nyomot.


1
Az emberi szellem kisugárzása
egy templom külső állványzatához
hasonlatos.

A lehetőség friss beton.
Ki kell várnom, míg megköt,
míg végigmehetek rajta úgy,
hogy nem hagyok benne nyomot.


2
A körömfestésnél a buborékmentes
anyagfelvitel a fontos,
mondja a nejemnek
munka közben a testvére,
a kényszervállalkozó,
s az ecsettel óvatosan,
szálazó mozdulattal
teríti az anyagot,
mert különben buborék
képződhet a gélben.

Irtózik azoktól,
akik bíznak benne,
de nem fogják fel,
amit mond.

Nem öregszik,
nem fog rajta az idő,
belenyugodott,
hogy a halál létkérdés.

A hús hozzácsapódik a csonthoz.


3
Buborékban születik
a nemlét,
szappanbuborékban,
mit kisgyerek fúj,

akinek megtiltják,
hogy átverekedje magát
a gazos
paradicsomon.

Járjon a tengeren,
hol a déli forróságban
szomjan halhatna,

mint maga
az igazság,
vagy mint  
a megbocsátó Isten.


4
Amikor kicsordul
könnye,
a felhő újra
esőcseppé
áll össze.


5
A tények az esetet
nem látják.

Az időjárás mindig a legrosszabbkor
romlik el,
amikor lenne idő
eljutni oda,
ahol a szabadság elereszti
a kakukkos óra kakukkját.
Ahol a boldog jövő gondolata
felmerülne bennem,
mint a büszke hattyú nyaka a víz alól.

/Az igazság kört rajzol
körém,
amiben, ha nyugton maradok,
ott vagyok a középpontban./

Fellinger Károly Pozsonyban született, Jókán él. Polgári foglalkozása növénytermesztő, agronómus. 20 évig volt Jóka község képviselő-testületének tagja, két választási időszakban a település alpolgármestere. Eddig 31 könyve jelent meg magyarul, főleg felnőtt- és gyerekversek, mesék, falumonográfia. Verseit, meséit több nyelvre lefordították, könyv alakban a következő nyelveken jelentek meg: angol, francia, német, spanyol, orosz, szlovák, szerb, román, albán, görög, török. Írásait számos irodalmi folyóiratban publikálta,: Kalligram, Műhely, Irodalmi Szemle, Kortárs, Magyar Napló, Vár, Tempevölgy, Vigilia, Műút, Bárka, Tiszatáj, Alföld, Eső, Helikon, Korunk, Székelyföld, Látó, Csodaceruza.


A PesText világirodalmi fesztivál 2021-es, „Buborék” hívószóra kiírt irodalmi pályázatán, a zsűri döntése alapján a szakmai díjat André Ferenc Foszfor és verejték című alkotása nyerte. Ezt az írást, illetve a másik tíz döntős művet elsőként a SZIFONline-on olvashatjátok, és július 26-tól augusztus 20-ig szavazni is lehet arra, hogy melyik pályázó nyerje a közönségdíjat.