Hírlevél feliratkozás

Keresés

Költészet

Demeter Arnold versei

Fotó: Kelemen Kinga

talán nem vagyok elég nagy / hogy úgy szólítsanak / ne lopj

Bővebben ...
Próza

Orcsik Roland: Hordozható óceán (regényrészlet)

Fotó: Takács Borisz

Adriana úgy hörgött, mintha démonok szállták volna meg, nem nő volt már, ám nem is férfi: könyörtelen erő. Amikor befejezte, lehajtotta fejét, a vonójáról lógtak a szakadt szőrszálak.

Bővebben ...
Műfordítás

Margaret Atwood (f. Csonka Ági): Metempszichózis, avagy a lélek utazása

Fotó: Luis Mora

Jómagam például csigából egyenesen emberré lettem, nem voltam közben guppi, cápa, bálna, bogár, teknős, aligátor, görény, csupasz turkáló, hangyász, elefánt vagy orangután.

Bővebben ...
Próza

Karácsony-Rácz Boglárka: Nem látja a felszínt, azt álmodja

Fotó: a szerző archívuma

Woolf legalább hat-nyolc soron át ír a borzongásról, anélkül, hogy leírná a borzongás szót, mondja. Hallgatja Zelmát, próbálja visszaidézni, hol ír Woolf a borzongásról, és egyáltalán mit érthet alatta, hogy ez a borzongás fenyegető, vagy kellemes inkább.

Bővebben ...
Költészet

Kátai Boróka versei

Fotó: Kátai Judit

a sötét tó mellett / vágyom újra repülni

Bővebben ...
Költészet

Debreczy Csenge Kata versei

Fotó: Buzás Norbert

szüretel a szív a fiú szemekből, / hogy aztán túlélje a visszautasítást / a munkahelyen, az utcán, a moziban

Bővebben ...
Költészet

Kormányos Ákos: Víz és vér 5

Fotó: Kormányos Gergő

Két ápoló tart ülő-magzatpózban, / a csigolyáim közötti rés így picivel megnő

Bővebben ...
Próza

Ádám Gergő: Bőrkarfiol (II. rész)

Fotó: a szerző archívuma

A motorbőgés abbamaradt, de a vörös fény továbbra is megvilágította a vasúti kocsit. Emberek másztak rá, léptek elő mögüle. Lehettek vagy negyvenen, de csak egyikük sétált Ferenchez. Olyan volt, mint egy vörös árnyék.

Bővebben ...
Próza

Ádám Gergő: Bőrkarfiol (I. rész)

Fotó: a szerző archívuma

Most viszont belengették, hogy amint a vasúttársaság eltakarítja a személyszállító kocsikat, megint kiírják a pályázatot. Csak a kocsikban a Máltai Szeretetszolgálat pártfogásában hajléktalanok laktak, és amíg ez nem változik, pályázat sincs.

Bővebben ...
Költészet

Szegedi Eszter: Hívott fél

Fotó: Kovács Gábor

Fekete ruha és csokor, sminket ne. / Ne állj oda a családhoz

Bővebben ...
Műfordítás

Daniel Bănulescu (f. Szonda Szabolcs): Minden idők legjobb regénye

Fotó: a szerző archívuma

Odabent, a bűvös szobában a cigánylány pótolja a szentelt olajat az örökmécsesben, amely a nagyrészt a Szűzanyát ábrázoló szentképeket világítja meg, szellőztet, hatszor söpröget hat különböző irányban, és egy üveg hamutartóban eléget három szem tömjént, hogy elűzze a hívatlanul érkező gonosz szellemeket.

Bővebben ...
Műfordítás

Erlend Loe (f. Patat Bence): Az álombiciklik regisztere

Fotó: Kállai Márta

Találkozni akar vele, de Solveig-nek résen kell lennie. Mert az ilyen fiúk többnyire csak egy dolgot akarnak. Bár néha Solveig is csak egy dolgot akar. De akkor is.

Bővebben ...

Nem kerülgetem a forró kását

Gerevich András laudációja Csehy Zoltán Csáth Géza-díjához
Nem kerülgetem a forró kását. Évekkel ezelőtt kedves barátom és költőtársam, Rosmer János, hívta fel addigi naivitásomra a figyelmemet, szerinte az eddigi életmű egy többszerzős, posztmodern játék terméke, sőt, az a feltételezése, hogy Csehy Zoltán csak egy fiktív szerző, azaz a valódi Csehy Zoltán soha életében egyetlen verssort sem írt. Eleinte elhessegettem ezt a rosszindulatú spekulációt, majd elkezdett furdalni a kíváncsiság. Úgy döntöttem utánajárok az igazságnak.

 

(Bán Attila felvétele)

 

Köszönöm a megtisztelő felkérést, hogy én laudálhatom Csehy Zoltánt e nagy nap alkalmából. Kortárs irodalmi tradíciónknak megfelelően már rengeteg szépet és jót írtunk és mondtunk Zolival egymásról, itt a nagy lehetőség, hogy újra fennkölten dicsérjem, annak reményében, hogy cserébe a következő kötetemet majd ő magasztalja az egekbe. De megtöröm e hagyományt, én nem szépeket akarok mondani, hanem megpróbálom feltárni az “Igazságot”.

 

Az Országos Széchenyi Könyvtár katalógusa 57 tételt jegyez Csehy Zoltán neve alatt. Ez a szerző első publikációja óta átlagban minimum évi 3 tétel. Bár van köztük néhány tanulmány is, ott van a féldisznó súlyú kortárs operakalauz és a szintén testes Szodoma útikönyv is. Gondolom, ez nektek is gyanús.

 

Nem kerülgetem a forró kását. Évekkel ezelőtt kedves barátom és költőtársam, Rosmer János, hívta fel addigi naivitásomra a figyelmemet, szerinte az eddigi életmű egy többszerzős, posztmodern játék terméke, sőt, az a feltételezése, hogy Csehy Zoltán csak egy fiktív szerző, azaz a valódi Csehy Zoltán soha életében egyetlen verssort sem írt. Eleinte elhessegettem ezt a rosszindulatú spekulációt, majd elkezdett furdalni a kíváncsiság. Úgy döntöttem utánajárok az igazságnak, és rá kellett döbbennem, hogy ez az álláspont nem alaptalan.

 

Rosmer szerint Schein Gábor diákjai között indult a játék két évtizeddel ezelőtt, kitaláltak egy költői identitást és nyelvet, és abban versenyeztek, ki tud minél több helyen minél több verset és álfordítást Csehy néven publikálni, majd ezt a vetélkedést később a Telep csoport tagjai folytatták. Erre sajnos még nem találtam bizonyítékot. Sőt, Rosmer azt is megírta, hogy szerinte időközben már én is publikáltam Csehy név alatt, de ezt még nem szeretném se megerősíteni, se megcáfolni. Mások Garaczi Lászlóról is beszéltek, aki egy állítólagos jövendőbeli regényéhez gyűjtött volna anyagot, ezért akarta álneves szerzőként a lebukás élményét megélni, és miután nem sikerült Csehy néven lelepleződnie, kezdett el Spiegelmann Lauraként is publikálni. Később Rosmer azt mesélte, hogy dunaszerdahelyi kocsmai pletykák szerint Zoltán, a konzervatív sváb, a porosz férj, nem bírta elviselni, hogy barátnője, későbbi felesége, Polgár Anikó sikeresebb nála, így arra kényszerítette, hogy az ő neve alatt publikáljon. Mások szerint Anikó találta meg magában a férfit, a valódi maszkulin énjét, és vette a fejébe, hogy titokban férfiként ír és a férje neve alatt publikál.

 

Nagy műveltségről tanúbizonyságot tévő, sok forrásból táplálkozó életműről van szó. Rosmer olyat is állít, hogy több vers Esterházy Péter könyveiből jelöletlenül átvett részletek verssorba tördelt változata. Azt is pletykálta, hogy Grendel Lajos a Csehy kötetekben állítólag Wass Albert korábban kiadatlan verseit vélte felfedezni.

 

Sokan sokfélét mondanak, magam is utánajártam, utánaolvastam, és Németh Zoltánhoz hasonlóan rengeteg hasonlóságot, stiláris, nyelvi és verstechnikai azonosságot találtam Csehy Zoltán és Rosmer János költészetében. Bár János komolytalannak tartotta ezt a feltételezést, amikor a Németh tanulmánnyal szembesítettem, nekem az a nagyon erős, szinte biztos benyomásom, hogy a Csehy költői életmű nagy részét valójában ő írta. Őszinte leszek. Költő vagyok és nem irodalomtudós, nem tudok és nem akarok ítéletet alkotni, a talányt nem tudom megfejteni, de eddig cáfolatlan feltételezem, hogy valójában Rosmer János publikál Csehy Zoltán álnév alatt.

 

Mindenesetre, a szabályokat betartva, a bizonyításra váró feltételezések felett szemet hunyva, hadd gratuláljak kedves barátomnak, Csehy Zoltánnak a Csáth-díjhoz, és elsősorban ahhoz, hogy már ilyen fiatalon ilyen vaskos életművet tudhat a neve alatt.

 

A díjátadó fb-oldala fotókkal, videókkal itt érhető el.

Gerevich András