Hírlevél feliratkozás

Keresés

Szépirodalom

Halmosi Sándor versei

Fotó: Székelyhidi Zsolt

Kabátujjukban több élet volt, mint az Egyesült Nemzetekben ma

Bővebben ...
HISZTI

HISZTI - Veszprémi Szilveszter: Vers, amelyben a költő megint csak hisztikézik, nincs semmi látnivaló benne

hiszti eredetileg a női testhez kötődött – görög-latin eredetű, a 'méh' szóra vezethető vissza. A 19. századi orvosi diskurzusban a női idegrendszerhez kapcsolták, sokáig stigmatizáló diagnózisként használták. Aztán mindenkié lett: a köznyelvben mára levált a klinikai kontextusról, pejoratív árnyalatot hordoz, a túlzónak, irracionálisnak ítélt érzelmi reakciót nevezi meg. Hisztizik a gyerek, az anyós, a férfi, ha beteg – hisztiznek a költők is!

Sorozatunkban kortárs magyar szerzőket kértünk fel, hogy értelmezzék a kifejezést. 

Bővebben ...
Műfordítás

Gabriela Adameșteanu (f. Száva Csanád): A zebrán

Fotó: a szerző archívuma

Kissé félrenyomtad az embereket, szinte lökdösődés nélkül, mégis makacsul, ahogy a te korodra hál’Isten megtanultad. Képes vagy helyet csinálni magadnak közöttük. Diszkréten csináltad, a kíváncsiság nem kínzó betegség, nem alapösztön, nem kell könyökölni miatta.

Bővebben ...
Költészet

Peer Krisztián versei

Fotó: Schillinger Gyöngyvér

és csak menni, menni a nyelvvel / a totál szenilis Sanyi bácsi után

Bővebben ...
Próza

Tóth-Bertók Eszter: Meghaltam

Fotó: Csoboth Edina

A ravatalozónál állnak. Az épület homlokzatán a Feltámadunk-feliratból hiányzik a t, a legjobb barátnőm rögtön kiszúrja. Nézi a d-t, hogy az is eléggé inog, közben arra gondol, hogy mennyit szenvedtünk, amikor a lakása ajtajára illesztettük fel betűnként a nevét és hiába baszakodtunk a vízmértékkel, a mai napig ferde az egész.

Bővebben ...
HISZTI

HISZTI – Purosz Leonidasz: Helyi ár

A hiszti eredetileg a női testhez kötődött – görög-latin eredetű, a 'méh' szóra vezethető vissza. A 19. századi orvosi diskurzusban a női idegrendszerhez kapcsolták, sokáig stigmatizáló diagnózisként használták. Aztán mindenkié lett: a köznyelvben mára levált a klinikai kontextusról, pejoratív árnyalatot hordoz, a túlzónak, irracionálisnak ítélt érzelmi reakciót nevezi meg. Hisztizik a gyerek, az anyós, a férfi, ha beteg – hisztiznek a költők is!

Sorozatunkban kortárs magyar szerzőket kértünk fel, hogy értelmezzék a kifejezést. 

Bővebben ...
Költészet

Bánfalvi Samu: Charlie Kirk meghalt,

Fotó: A szerző archívuma

Amerika Amerika megölték Charlie Kirköt

Bővebben ...
Költészet

Bán-Horváth Veronika: Tiszta lap

Fotó: Bán-Horváth Attila

Hol nyúlánk fénylényeknek, / Hol puffadt koboldoknak látszunk.

Bővebben ...
Folyó/irat/mentés

Kovács Kincső: A halhatatlan idill – júliusi-augusztusi lapszemle

Montázs: SZIFONline

Papír alapú folyóiratok véletlenül szoktak a kezem ügyébe kerülni, általában valamilyen egyetemi kerekasztal-beszélgetés alkalmával. Pedig sokkal átláthatóbbnak tartom a print formátumot, és egyszerűen jobb a hangulata. Néhány folyóirat aktuális számát letöltöttem, hogy beválogassam. De végül formátum alapján szelektáltam a szemléhez, ha már nem kényszerülök arra a nyári időszakban, hogy képernyőt bámuljak, tehát végül csak papír alapúak kerültek be. Így is bőségzavart okozott bennem a kínálat, de ez valahol öröm is. Előre megterveztem az utat Debrecenen belül, végiggondoltam, hol lehet folyóiratokat venni. A Fórum és a Malompark újságosai biztos helyek, a lottószelvényekkel szemben külön irodalmi részleg van. Erdélyi lapok a Partium-házban kaphatók. Eddig terjed nagyjából a látóköröm, talán néhány belvárosi kávézóban bukkanhatunk rá egy-egy régebbi kiadványra. Nagyon jó élmény volt olvasni a lapszámokat, sokat utaztak velem, kánikulában, kihalt megállókban, máskor otthon a kertben lapozgattam őket. Kerestem a szövegekben az aktualitást, többször sikerült átvenni a hangulatot, a látásmódot. Ennél csak azt tartom érdekesebbnek, hogy ki mi alapján mazsoláz ki szövegeket a repertoárból.

Bővebben ...
Költészet

Dian Máté: Babilon

Fotó: Dian Benedek

Csikkek nyöszörögnek öltönycipők talpa alatt

Bővebben ...
Műfordítás

Andrev Walden (f. Kertész Judit): Szemét pasik

Fotó: Tina Axelsson

Nem hasonlítok rá, és nem hasonlítok a kisebb testvéreimre sem. Nekem nem szürkéskék a szemem. Nem vörösesszőke a hajam. Nem vagyok szeplős sem. Nekik viszont ritkábban vannak kék-zöld foltjaik. Hát persze hogy igaz. A Kertmágus sohasem volt az apám.

Bővebben ...
Műfordítás

Luciana Ratto (f. Sokcsevits Judit Ráhel): Apu, melyikünket mentenéd meg?

Fotó: a szerző archívuma

Azt mondják, a második gyerekkel megduplázódik a szeretet, azt mondják, hogy ezt kell mondani az elsőszülötteknek, de most két kiskutyaszem könyörög, hogy őt válasszam, és hagyjam veszni a másikat.

Bővebben ...
Fotó: Székelyhidi Zsolt

Halmosi Sándor versei

Kabátujjukban több élet volt, mint az Egyesült Nemzetekben ma

 

PANORÁMARÖNTGEN
Minden rosszul forrt össze.
Minden tánc szabad.

VERSTAN
Mert ha a cefreszagot az udvaron érzed,
az nem a cefrében van.

GYERE KÖZELEBB
Te, ki szeretkeztél már kínzókamrában,
vár tövében, száz ember közt elfekvőben,
körtefán, érteni fogod a régi költőket.
Kabátujjukban több élet volt,
mint az Egyesült Nemzetekben ma.
Gyere közelebb, nem hasonlat vagyok.
Érezd a nyomást, ha egy kontinens feláll.

 

Halmosi Sándor (1971) magyar költő, műfordító, szerkesztő, matematikus. Szatmárnémetiben született és érettségizett, tizenhat évig Németországban élt, az egyetemet
Stuttgartban végezte. 2006 óta Budapesten lakik. Irodalmi tevékenységei mellett előadásokat tart a hagyományról, költészetről, nyelvről és jelképekről. Fontosnak tartja a
költészet népszerűsítését, a kulturális párbeszédet, az irodalom és a képzőművészet összekapcsolását, 2016-tól tűzzománcozni kezd. Irodalmi és kulturális egyesületek alapítója,
szalonok, műhelyek szervezője, a Magyar PEN Club (Budapest) és az Európai Tudományos, Művészeti és Irodalmi Akadémia (EASAL, Párizs) rendes tagja, a 2023-ban
alapított Poets of the Planet nemzetközi költészeti hálózat társalapítója és a 2025-2026-os Jack Hirschman-díj Nemzetközi Kezdeményező Bizottságának tagja. A 2000-ben alapított zilahi Költészet Tavasza Nemzetközi Költészeti Fesztivál egyik főszervezője, a fesztivál nagydíjának egyik kurátora. Szoros kapcsolatot ápol a világ számos költőjével és
írószervezetével, számos nyelvre fordították. Műfordításaival és idegen nyelvű köteteivel együtt eddig több, mint 50 kötete jelent meg. 2020 februárjában publikálta Ora et labora.
Kiáltó szó a tiszta irodalomért című kiáltványát, melyet azóta 10 nyelvre fordítottak, és amely a világ szellemi válságának egy átvilágítási kísérlete, a hitelességen, a költői alapálláson és az írástudók felelősségén keresztül,– országoktól, nyelvi és társadalmi sajátosságoktól függetlenül. A poétikai korrektség szorgalmazója.