Hírlevél feliratkozás

Keresés

Próza

Dunsztolás

Fotó: Tóth Ágnes

A főfogást Mama savanyú uborkája koronázta volna meg, ha az egyik vendég nem néz ferdébben a kelleténél a másikra. Ez a nézés, a fény csúfos játéka elindította a szíveket a padlás felé. Erőszakosan feltépték az emlékek dobozait és a karmolás után maradt, fakuló sebeket. Mindenkinek egyszerre kelt életre a nyelve, a hangszála, préselték a vég nélküli mondatokat fogaik között. 

Bővebben ...
Költészet

Purosz Leonidasz verse

Fotó: Németh Áron

Hiába kérdezitek újra meg újra, / hazahoztuk-e a szennyest, / újra meg újra azt feleljük, nem, / hiszen magunkra mosunk. / Habár rossz hőfokon.

Bővebben ...
Költészet

Nádasdi Gyöngy Éva versei

 Fotó: Tick Zsófia

Egy akt csak akkor hiteles, / ha az alkotó tárgyként tekint az élőkre, / a tárgy nem növeszt kopoltyút, / mikor a vízbe nyomod / nem reméli a kitépett / karoktól az evezést.

Bővebben ...
Költészet

Egy tenyér elágazásai ‒ részlet egy ciklusból

Fotó: György Alida

Tépjétek ki a mulasztás savanyú / mártásában pácolt zsigereiket, / csorgassátok porba az epéjük, / verjétek járdaszegélyhez a fogaik, / csavarjátok oszlopokra a beleiket. // Sarjadjon sarukból bodzafa

Bővebben ...
Folyó/irat/mentés

Tavaszi elmélkedés a mostani folyóiratkultúráról (vagy legalábbis egy részéről)

Annak tudatában, hogy a szomszédban háború van, bennem is végig motoszkál a gondolat: az ukrajnai folyóiratok szerkesztőivel, szerzőivel, kritikusaival vajon mi történik most?

Bővebben ...
Próza

Idegenforgalom

A szerző felvétele

Én ennél egy fokkal ravaszabb voltam. Napi nyolcvanötért adtam ki a matraccal felszerelt paprikaszárítót egy a Kepler-69c-ről érkező úriembernek. 

Bővebben ...
Litmusz Műhely

Ferencz Mónika a Litmusz Műhelyben

Vendégünk volt Ferencz Mónika, aki szerint az irodalmat az értelmezési keret teszi író és olvasó között: a szerző által megélt irodalmiság az írás szűrőjén keresztül tolmácsolható, de az olvasás feltételei is nagyban befolyásolják az értelmezést.

Bővebben ...
Költészet

Szabolcsi Alexander versei

Fotó: Somogyi Gaszton

korán érkezel, / az űrváros büszke romjain sétálsz, / egy tökéletes világ elrendezett elemei között, / ahova anyád is menekült, ahova / téged a hagyaték hajszolt

Bővebben ...
Költészet

Nagy Anna versei

Fotó: Som Balázs

S. kinyújtaná karjait, hunyorogva nézne a felhőkre, két félmosoly / között kimerevedne a kép, S. arcát eltakarná a stáblista. / De S. egyszer hazamegy, diós kiflit reggelizik, szűk utcákon / fázik és egyedül megy színházba. 

Bővebben ...
Költészet

Lapis József verse

Fotó: Bán-Horváth Attila

Előbb volt a por, aztán a rengés? / Vagy előbb a remegés, a csukott ablakon át betóduló homály? / A kocsi, mintha óriás göröngyre lépne, / bolydult és engedett, / rázott, ugrált, s a por szájat, orrot ellepett. / A padlóra gurult hetven cigarettám.

Bővebben ...
Költészet

Vass Tibor verse

Fotó: Székelyhidi Zsolt, Petőfi Irodalmi Múzeum

Gyereket szül rákosan, / rákkor és apálykor, / dagálykor, // nem ragály a kór, / parókája / pár rákja tükre, / áttétes / ár-tükre, apály-tükre, / dagályszürke.

Bővebben ...
Költészet

Mechiat Zina verse

Fotó: Mező Zsófia

Elég, ha mozgatod a szád, ha pantomimezel. / Simítod a levegőt, celofán fátylat húzol közénk. / Visszaveri a hangunk, megsebesülünk, / túl éles a frekvenciánk, amikor egymáshoz közelítünk.

Bővebben ...