Szilágyi Kinga Magdolna verse
- Részletek
Szilágyi Kinga Magdolna 1985-ben született Nagyváradon. Tanulmányait Magyarországon végezte. Jelenleg szociális munkásként dolgozik. Versei jelentek meg az Irodalmi Jelen, ÚjNautilus, Határvidék irodalmi portálokon.
Lepattanó héjdarabok
A csenden áthasadt az éj, mire mellém értél.
Elevenre verték a hullámok a part testét,
és elsodródtak a kulcsok. A sűrű homály
ellenére láttam a mólót, biztonságosnak tűnt,
mégis féltem tőle. A bőrödről lepattanó héjdarabok
felsértették a bizalom szövetét, térdre rogyott
bennem a bátorság. Láttam a nedves homokon
bomló álomtetemeket. Kagylók, csigák helyett
gyűjtöttem őket, amíg te lázasan feküdtél valaki
más ágyában, mert gyógyulnod kellett sérüléseimből.
A vérkörökben gyűrűző kétely téged is legyengített.
Vártam, hogy erőre kapj, hátha felsegítesz majd,
amikor visszatérsz, de – bocsáss meg érte –
elfáradtam, és hagytam hajótöröttnek hinni magam.
Megragadtam a páncélos táj kezét, és a szobámba
vonszoltam. Most is, mint amikor először késtél,
a hűség vályogfalai mögött törökülésben reszketek.
Sokadik tél ez, fázom. S hogy meg ne szokjam,
szélesre tárok ajtót, ablakot, és várom, hogy
a huzat újra megtanítson hinni az elveszíthetőben.
