Hírlevél feliratkozás

Keresés

Költészet

Bodor Eszter Hanna: lebegő

Fotó: Török Levente

sodrást ami elmossa / az elhordozott erőszakot

Bővebben ...
Próza

Kiszely Márk: Kapcsolati tőke

Fotó: a szerző archívuma

Volt ez a csajom Debrecenben. Cseresznyével egyensúlyozott az ajkán, a szemében gurámikat nevelt. Tubás volt, vagy tenorkürtös, nem tudom már, a rézfúvósok között ült, a rendezői balon. Ha a nevén szólítottam, nem figyelt oda. Ha hatszögbe rendeztem a díszköveket a teste körül, magához tért.

Bővebben ...
Költészet

Rostás Mihály versei

hogyha kezembe foghatnék / egy maréknyi időt

Bővebben ...
HISZTI

HISZTI - Bartók Imre: 1939. szeptember 23.

hiszti eredetileg a női testhez kötődött – görög-latin eredetű, a 'méh' szóra vezethető vissza. A 19. századi orvosi diskurzusban a női idegrendszerhez kapcsolták, sokáig stigmatizáló diagnózisként használták. Aztán mindenkié lett: a köznyelvben mára levált a klinikai kontextusról, pejoratív árnyalatot hordoz, a túlzónak, irracionálisnak ítélt érzelmi reakciót nevezi meg. Hisztizik a gyerek, az anyós, a férfi, ha beteg – hisztiznek az írók is!

Sorozatunkban kortárs magyar szerzőket kértünk fel, hogy értelmezzék a kifejezést. 

Bővebben ...
Próza

Ádám Gergő: Krumponyász-univerzum (regényrészlet)

Fotó: a szerző archívuma

Róbert bal szeme az óramutató járása szerint, jobb szeme azzal ellentétesen forgott egyre gyorsabban, majd teljes testében rázkódni kezdett, a földre huppant, és nem mozdult többé. A feje sistergett és füstölt.

Bővebben ...
Költészet

Halmosi Sándor versei

Fotó: Székelyhidi Zsolt

Kabátujjukban több élet volt, / mint az Egyesült Nemzetekben ma

Bővebben ...
HISZTI

HISZTI - Veszprémi Szilveszter: Vers, amelyben a költő megint csak hisztikézik, nincs semmi látnivaló benne

hiszti eredetileg a női testhez kötődött – görög-latin eredetű, a 'méh' szóra vezethető vissza. A 19. századi orvosi diskurzusban a női idegrendszerhez kapcsolták, sokáig stigmatizáló diagnózisként használták. Aztán mindenkié lett: a köznyelvben mára levált a klinikai kontextusról, pejoratív árnyalatot hordoz, a túlzónak, irracionálisnak ítélt érzelmi reakciót nevezi meg. Hisztizik a gyerek, az anyós, a férfi, ha beteg – hisztiznek a költők is!

Sorozatunkban kortárs magyar szerzőket kértünk fel, hogy értelmezzék a kifejezést. 

Bővebben ...
Műfordítás

Gabriela Adameșteanu (f. Száva Csanád): A zebrán

Fotó: a szerző archívuma

Kissé félrenyomtad az embereket, szinte lökdösődés nélkül, mégis makacsul, ahogy a te korodra hál’Isten megtanultad. Képes vagy helyet csinálni magadnak közöttük. Diszkréten csináltad, a kíváncsiság nem kínzó betegség, nem alapösztön, nem kell könyökölni miatta.

Bővebben ...
Költészet

Peer Krisztián versei

Fotó: Schillinger Gyöngyvér

és csak menni, menni a nyelvvel / a totál szenilis Sanyi bácsi után

Bővebben ...
Próza

Tóth-Bertók Eszter: Meghaltam

Fotó: Csoboth Edina

A ravatalozónál állnak. Az épület homlokzatán a Feltámadunk-feliratból hiányzik a t, a legjobb barátnőm rögtön kiszúrja. Nézi a d-t, hogy az is eléggé inog, közben arra gondol, hogy mennyit szenvedtünk, amikor a lakása ajtajára illesztettük fel betűnként a nevét és hiába baszakodtunk a vízmértékkel, a mai napig ferde az egész.

Bővebben ...
HISZTI

HISZTI – Purosz Leonidasz: Helyi ár

A hiszti eredetileg a női testhez kötődött – görög-latin eredetű, a 'méh' szóra vezethető vissza. A 19. századi orvosi diskurzusban a női idegrendszerhez kapcsolták, sokáig stigmatizáló diagnózisként használták. Aztán mindenkié lett: a köznyelvben mára levált a klinikai kontextusról, pejoratív árnyalatot hordoz, a túlzónak, irracionálisnak ítélt érzelmi reakciót nevezi meg. Hisztizik a gyerek, az anyós, a férfi, ha beteg – hisztiznek a költők is!

Sorozatunkban kortárs magyar szerzőket kértünk fel, hogy értelmezzék a kifejezést. 

Bővebben ...
Költészet

Bánfalvi Samu: Charlie Kirk meghalt,

Fotó: A szerző archívuma

Amerika Amerika megölték Charlie Kirköt

Bővebben ...

Láng Orsolya a Litmusz Műhelyben

Vendégünk volt Láng Orsolya, aki szerint az irodalom olyan, mint Szent Ágostonnak az idő, azaz nincsen róla elvont meghatározása, csak megélni tudja. Túl sokféle konstrukcióban létezik a definiáláshoz, és az egyéni befogadón különben is nagyban múlik, hogy minek mikor milyen hatása van.

Fontos persze az irodalomban, hogy ismerős tapasztalatról vagy érzésről szóljon, de mégis a felismerés erejével hasson, legyen ez aprólékos leírásban vagy átfogó struktúrákon keresztül. Fontos a természetes hang is, a saját írásaiban is ezt keresi, talán ezért kísérletezik annyi műfajjal és műnemmel. Közös a szövegeiben a pillanat elkapása, amihez addig kell a gödör mellett állni, amíg valaki bele nem lép.

Beszéltünk a Személyes okok című legújabb verseskötetéről, és hogy miért ez az első kötete, ami után költőnek meri nevezni magát. Azt érzi, hogy lett egy saját lakása, otthonává vált a nyelve, aminek azelőtt úgy érezte, hogy a kulcsát csak kölcsönbe kapta. Mulatságosnak találta Balázs Imre József recenziójában, hogy egy alkotói korszak kikerekedéseként kezeli a kötetet, és újító fordulatot vár Orsi következő könyvében.

A következő könyvre térve Orsi elárulta nekünk, hogy ismét a próza felé fordult: egy monológszerű regényen kezdett dolgozni. Visszatértünk a tárgyiasság és az alanyiasság közti tér témájára, és megegyeztünk, hogy a szubjektum leválaszthatatlan az objektumáról, aztán Orsi azt is megosztotta velünk, hogy ő mindent együltében ír, mert különben elveszítené a hiteles töltetét.

Beszéltünk Láng Orsolyákról általában is, akikkel közös moly.hu-s profilja és akadémiai értesítőlevelei vannak, és elárulta azt is, hogy hogyan németesítette a nevét, amikor Berlinben élt. Ezután megkérdeztük, hogy mit érdemes olvasni, de tartózkodott az ajánlásoktól, inkább azt javasolta mindannyiunknak, hogy vegyünk le egy olyan könyvet a polcunkról, amit megvettünk, vagy kaptunk, de eltettük olvasatlanul, mert ő ebben a módszerben még sosem csalódott.

Azért elhangzottak szerzők, átvonultunk Houellebecq-en, Szabó Marcellen, Peer Krisztiánon, és felvetette azt is, hogy Varga Mátyás botránya elsüllyesztette a Pilinszky utáni katolikus líra legizgalmasabb alakját. Arra a kérdésre, hogy mit nem érdemes olvasni, végülis Bayer Zsolt és Kovács Ákos neve hangzott el, de előbb megbeszéltük, hogy félünk megnézni a Frici & Arankát, mert Harmos Ilona és Faludy György is megírta már sokkal izgalmasabban.

Végül felolvasta nekünk friss első megjelenését a Jelenkor folyóiratban, az Összefolyók és Valahol című verseit, majd pedig kidobtuk a dobókocka-szavainkat (forrás, célszerszám, hiszékeny, biztosít), és sorról sorra addig jártunk körbe, amíg össze nem dobtuk az Ernyedjen az ég című szöveget.

Litmusz Műhely · Láng Orsolya

 

A Litmusz Műhely egy podcast arról, hogy az irodalom ki-kicsodának a micsodája. Kerber Balázs és Körtesi Márton 2016 óta adásról adásra felteszik ugyanazokat a kérdéseket: hogy mi s az irodalom, mit érdemes olvasni, és mit nem, majd pedig felolvasásra, aztán egy hletgenerátor segítségével közös versírásra invitálják a vendégüket.