A zajkereskedő segédje – Borbáth Péter meséje
- Részletek
Borbáth Péter 1980-ban született. Író, szövegíró, műfordító, túravezető, a FISZ könyvek szerkesztője. Első kötete Sündör és Niru. Sündör nyomában címmel látott napvilágot a Csimota Kiadó gondozásában, 2015-ben.
Évekkel azelőtt, hogy Niru Ushguliba érkezett volna, a zajkereskedőnek már tekintélyes zajgyűjteménye volt. Jól ment az üzlet, segédre is futotta. A segédet Ankitnak hívták, főleg a pendülésekhez értett, de a szmörtyögésekkel is egész jól elboldogult. Egyedül a dörrenésektől tartott egy kicsit, de a zajkereskedő jelenlétében azokat is bátran megetette.
Ankit egy hajnalban belépett a zajgyűjteménybe, hogy alaposan felseperjen. Magas fenyőszekrényeken, hosszan elnyúló polcokon, vitrinekben gondosan leltározva, felcímkézve tartották ott a gyűjtemény tagjait. Az élénkebb zajok már ébredeztek, a lassabb, nehézkesebb zörejek épp akkor fordultak a másik oldalukra.
Ankit sepregetni kezdett a polcok között, elmélázva nézte a csusszanás-gyűjtemény termetesebb tagjait. Arra az időre gondolt, amikor már neki is saját kereskedése lesz! Messze földön híres pendülésszakértő lesz belőle! Tökéletes gyűjteménnyel, finom vevőkörrel.
Ankit nem vette észre, hogy némi fagyott zegernye maradt a deszkapadlón. Megcsúszott, a partvissal belekalamált a levegőbe, pont telibe kapta a mennyezetig nyúló csikarfaszekrényt, riadtan nézett a magasba. A szekrény egész lassan dőlni kezdett.
A legfelső polcokon tartott könnyű testű zajok szánkáztak, hullottak lefelé, a középső polcokon a szívósabb nyekergések karmaikkal kapaszkodtak az erezett fafelületbe, a mélyen alvó dörrenések nagyot döccenve érkeztek a földre.
Nagy bajban volt Ankit! Minden összekeveredett! Az óriási szekrény ráadásul nekizuhant a szemközt álló vitrinnek, és a legfinomabb pendülések, alig hallható szisszenések a levegőbe szöktek, egymásnak ütköztek. Ankit kétségbeesetten kapkodott egy-egy értékes zaj után, de a folyamatot már nem lehetett megállítani, zendülés, zsombulás, zajzuhatag töltötte be a műhelyt.
