én vagyok az a homályos állat, / akit a mozgó vonatból még / fél szemmel megsejtesz. // ne integess. / a következő ablakból már / nem érhetsz tetten. // egyetlen mozdulattal törlöd le / az üvegről a foltot, / amivel összetévesztettél.

Öröklakás

Levedlem magamról a maradék nyarat és fészket rak bennem az ősz. Lassan megszeretem, hogy túsz vagyok, egy alázatos melegség. Nincs szimbiózis, csak gyarmatosítás.

*

Fegyveresek érkeznek, mondják, a lármára jöttek, én meg, hogy: eredjetek innen, meg tudom én menteni magam; a homlokomon gyöngyöző izzadságot távozásuk után merem letörölni.

Arra ébredek, hogy fáj az oldalam. Sejtem, ilyenkor mit szokás, de nem érem tetten a mozdulat rutinszerűségét. A fekhely matracában nyikorognak a rugók, és dohos penész szagot lenget a szél.

Most hagyjatok békén. Költeni fogok. Mocorog bennem egy kóbor madár, apró tojás kúszik fölfele, nyelőcsövem dagad, dagad, ledugom az ujjam a torkomon, ez itt a vajúdás vége.

Kinyúlt bőrömbe csomagolom magam. Egy légy irányát figyelem a tükrön. Az a másik mozgás mindent lekövet, és röhög egy nyamvadt, csapzott szörnyeteg. De nem nézek oda.

2017

Mikor anno kimentünk, úgy mentünk ki, hogy nem tudtuk, hogy hazajövünk-e, vagy lelőnek minket. – mondta az apám egy esős hétfő este.

A testem cella. Abban fekszem, mint egy nyolcas. Csontvázam betonvas.

A világ legszebb lelkét egy önmagába visszatérő spirális mozgás jellemzi leginkább. Nem lőtték le.

Nincs ide és nincs oda Nem válunk mi szét soha

Nincs se ide, nincs se oda Mi már nem válunk szét soha De kurva szép a lelkem, bazmeg.

A szeretet misztérium. Egy folyosón visznek. Játék az, akivel valaki játszik. Nem tudom, hova visznek.

A testem cella. Abban fekszem, mint egy nyolcas. Csontvázam betonvas.

A világ legszebb lelke Perpetuum Nobile. Az vagyok, akivel valaki játszik.

szürkület

én vagyok az a homályos állat, akit a mozgó vonatból még fél szemmel megsejtesz.

ne integess. a következő ablakból már nem érhetsz tetten.

egyetlen mozdulattal törlöd le az üvegről a foltot, amivel összetévesztettél.

Ozsváth Zsuzsa (1992, Nagyvárad) költő, író, képzőművész. Részt vesz az Élő Várad Mozgalom projektjeiben, tagja a Fiatal Írók Szövetségének. Kötete: Előző részek (2020, FISZ).