Raptorok / az első emlősök által vetett fák árnyékában, / ahol felegyenesedik az én, / az olvasó. // Először van az érzés, majd a sziget. / A szárazföld, mint az énből kitüremkedő / értelem. Így lehetett Kezdetben is, / egy kezdetben / elviselhetetlennek tűnő érzéssel, // amit nem volt elég kimondani, / amiről írni kellett.

Fenyvesi Orsolya 1986-ban született. Költő, Versum-díjas műfordító. Első kötete 2013-ban jelent meg Tükrök állatai címmel, új kötetét a Kalligram kiadó adta közre, Ostrom címmel, 2015-ben.

Insula, a sziget

Először van az érzés.

Fázom. Nem a hideg. És a sziget,

lebeny a kérgen,

írássá fodrozza a minden-időben vizet.

Emocionálisan releváns kontextust teremt

a szenzoros élmények számára.

Fázom, felhúzom a sálam.

Létezésem gyöngyei peregnek megtestesült szememből,

de mire lánccá fűzöm őket,

nincs nyakam. Emlékeim vannak,

akik ebben az újszülött vadonban

rikoltozva bukkannak újra a meleg nyomára.

Rikoltoznak, mert receptorok.

Akár raptorok is lehetnének. Raptorok

az első emlősök által vetett fák árnyékában,

ahol felegyenesedik az én,

az olvasó.

Először van az érzés, majd a sziget.

A szárazföld, mint az énből kitüremkedő

értelem. Így lehetett Kezdetben is,

egy kezdetben

elviselhetetlennek tűnő érzéssel,

amit nem volt elég kimondani,

amiről írni kellett.