porrá lesz végül a teste, / porrá mint hegyekből a sivatagok, / porrá mint vulkánok lávája, / porrá mint házbontás utáni törmelék. // Ez volt ő, nézzetek rá. Borotválta mellkasát. / Nevetett sokat, gyűlölte a diszkót, / nem bírta a felesleges cécót. / Minden tartozását megadta, / adta-badta, csak nem feladta. // Nem adta fel. Nem így mondanám.

Mestyán Ádám 1979-ben született Szegeden. Költő, történész, esztéta, zenész. Legutóbbi verseskötete Az együttérzés tökéletes hiánya címmel a Kalligram Kiadó gondozásában látott napvilágot, 2010-ben. Jelen pillanatban a Harvard Egyetemen kutató.

Punk halotti beszéd

Vacsora közben a jelentést,

áttétekből a megfejtést,

adom a végső következtetést:

porrá lesz végül a teste,

porrá mint hegyekből a sivatagok,

porrá mint vulkánok lávája,

porrá mint házbontás utáni törmelék.

Ez volt ő, nézzetek rá. Borotválta mellkasát.

Nevetett sokat, gyűlölte a diszkót,

nem bírta a felesleges cécót.

Minden tartozását megadta,

adta-badta, csak nem feladta.

Nem adta fel. Nem így mondanám.

Feladta őt hamarabb a világ,

éjjel ródolt, nappal robotolt.

Van itt szégyen, el nem mondható:

hogy lehet hogy egy óbudai punk

ilyen könnyen feladható?

Szerette a macskákat, azok is őt,

a tömény mellé még két sört,

napszemüveget elő, sérót taréjra,

na mi van édesapa – villant kettőt,

vádlin tetoválást, hardcore karkötőt.

Nem kapott kitüntetést, nem is várt.

Legyen halála most tűzszünet,

rockerek, punkok, és népiek,

core-osok, darkosok, figyeljetek,

legyen úgy ahogy utálta volna:

szeressük egy végtelen pillanatra.