Egy ideje azt remélem, oxigénpalackokat hoznak északról, / ahol sohasem olvad el a fehér, ahol végre arcunkra fagyhat / a huszonöt éve meghúzott mosoly. De csak maszkok érkeznek

Huszonnyolc múlt

Valami blokkolja itt a belégzést. Talán a hűtlenül kezelt családi birtok, talán az iratégetők berregése. Nagyüzemi pusztulás ébreszt. A köhögések mögött hiába keresnek baktériumot, generációkat nyel el kérlelhetetlenül a por. Az országot idézőjelben hagyták, az igeidők közül csak a befejezett múltat ismerik el. Egy ideje azt remélem, oxigénpalackokat hoznak északról, ahol sohasem olvad el a fehér, ahol végre arcunkra fagyhat a huszonöt éve meghúzott mosoly. De csak maszkok érkeznek, és velük a műtősök közönye.