Sütő Csaba András versfüzére
az az idézhetetlen hang / azok a morajok / az a fekete- / fehérben elképzelt rémület / testével véd öregapám / öreganyámra fekszik / nagybátyámra / anyámra / rám fekszik / szabadkáról idáig szöktetett testével / a szapi és bácsai testre veti magát / a jövőt ne érje nyomás szilánk
LEGENDE [kezdődik] az egyik pilótaülést rögzít a másik szárnyat szegecsel átvillan a fémről pattogó napnyalábon öregapám megismerkedik öreganyámmal ugyanazt a gépet szegecselve a vagongyárban együtt futnak aztán a szénába bújnak a bombák repeszei elől [stuka] az az idézhetetlen hang azok a morajok az a fekete- fehérben elképzelt rémület testével véd öregapám öreganyámra fekszik nagybátyámra anyámra rám fekszik szabadkáról idáig szöktetett testével a szapi és bácsai testre veti magát a jövőt ne érje nyomás szilánk [el és vissza] németországban lesz az esküvő lagzi bajosan és alig kivel háború van de vége lesz a bácsai házak visszafogadják simon józsef és győri mária lányát az árvát
[szájmon fürdik]
ha az ártérben élsz számíts rá
ha hullámtér tudd lehet úgy
nem marad semmid
ahogy nekünk se maradt
egy fénykép egy ruha
egy elbeszélés se sok annyi se
józsef józsef mindent elvisz a víz
haján samponnal kezében szappannal
áll térdig a zavaros lében mossa a haját
átszakadt józsef mindent elvisz a víz
ne füröggyé te szerencsétlen
süvölti szájmonnak
ötvennégyben
gátszakadás után
öreganyám
[fizetség]
nem marad semmi csak az újjáépítés
árvaságra árvíz kegyelemre kenyér
túlélték botrányosan
hosszú évekkel fizettek érte

