csak az a bakancsa maradt nálam / amit megrágott a kutya / recés talpába szorult kavicsok / a hozzám intézett szavai / nyelvemmel piszkálom ki / a számban hordom őket / csikorgatom rajtuk a fogaim

búcsúvázlatok

koncert

egy oktáv nyolc hang szívemben négy billentyű két ütemet ismétel szeret-nemszeret hangszalagom hárfakíséret torkomban két húr szeret-nemszeret cintányérként csattanó nyelvcsap egy állkapocs utolsó kattanása a reflektorok kialszanak fogaim koncerttermében nemszeret

barlang

utolsó mondatait mint barlangrajzokat karcolja szájpadlásomra nyelvével fogaim cseppkőoszloppá forrnak össze testemben üregeket képez a sötétség ha felnyitja mellkasom denevérhangok frekvenciáján hallja a bennem rekedt szavakat

kavics

csak az a bakancsa maradt nálam amit megrágott a kutya recés talpába szorult kavicsok a hozzám intézett szavai nyelvemmel piszkálom ki a számban hordom őket csikorgatom rajtuk a fogaim míg simára nem kopnak így tudom lenyelni őket

szobor

lávát önt végig a torkomon így kötnek meg bennem az indulatok így hűltünk ki végleg szoborrá szeretett