Uri Asaf versei
Ez a nap szelíd változata, / mihez a pokol melege tapad. / Színre és formára, / édenből kimásolt minta, / s a kánaán kezdete. / Sötét arany, a mimóza sárgája, / elébe térdepelvén szép jövőt jósoltam: / utcákat, tereket ebben a városban, / terített asztalt, ahol jó irányba dőlnek a fák, / és az emberek soha nem látták a halál angyalát.
J. D. Watsont megkérdezték J. D. Watsont megkérdezték: van-e valami földöntúli a belsejében, amitől a sejt élni képes? Emígy szólt a válasza: „Az álom édes és puha, mint a madár szárnya. Általa valami a helyére kerül, egy név, akire nem emlékszem.” én minden nap elfelejtek egy nevet, de segítséged napszálltakor visszahozza. Idézet Józsué könyvéből (Joshua 10, 12–13) (új fordítás) Megállt a nap Givonban, és a hold Ájálonban. Megállt a nap, és a hold megállt, Míg a nemzet bosszút állt. A nap szelíd változata Ez a nap szelíd változata, mihez a pokol melege tapad. Színre és formára, édenből kimásolt minta, s a kánaán kezdete. Sötét arany, a mimóza sárgája, elébe térdepelvén szép jövőt jósoltam: utcákat, tereket ebben a városban, terített asztalt, ahol jó irányba dőlnek a fák, és az emberek soha nem látták a halál angyalát. Filigrán doboz Italo Calvino doboza üres, de címkés, filigrán, melyet mindenki, még a szerző is üresen hagy, Svájci kereszt a hegytetőn Meleg volt, napokig, a lehűlés első jele: a tücsök megszólal. Az alpesi lejtő, fekete bárány, testvérei tudják, hogy döglött. Világoskék égre béget a kék és lila harangvirág.

