top of page

Csató Anita versei

2020. nov. 2.
2 perc olvasás

Csontállományban dunsztolom / a holtidőt. Konzerválom, mint nagyanyám / a nyár végén eltett befőtteket. A melegen tartott / csontüveg ma még funkcionál.

 

Genezis a fogkeféről

 

Amióta bezárkóztál, laborrá lett a fürdőszoba, ahol kedved szerint újrajátszhatod a teremtést. Kezdetben a fokokba ragadt szálakat figyelted, a legkevésbé halott dolgokat körülötted. Parókát készíthetnél belőlük vagy kócbabát magadnak. Két nap után meguntad a számolgatást, bedobtál mindent a lefolyóba, szörcsögjön csak a víz a kanyarokat rendre elzáró gócok miatt. Parfümjét negyedik napon a tükörre fújtad, érezni akartad, hogy illan el a hideg illat, azt gondoltad, a füstöt többé nem, csak ezt az olcsó alkoholpárát engeded majd a tüdődbe. Persze, ezek átmeneti szeszélyek voltak. Hét nap kellett, hogy megtaláld, amit valóban kerestél: az érintetlen fogkeféje sörtéi közé tapadt dentint és cementet kaparásztad ekkor. Közben peregtek fejedben az együtt nézett bűnügyi sorozatok, az elhunytat fogsor alapján azonosítják. Azóta csendben ülsz, már csak ki kellene találnod, mindezt mégis hová tudnád beépíteni?

 

Építkezés

 

A körmöd alatt hordtad haza a sok téglát, este leengedted a lefolyón a kiszáradt darabokat, másnap újra dagasztottad az agyagot. Feltűrt ingujjban vízbe mártottad a földet, ügyes kézzel illesztetted össze az elemeket, a kockák alá farostot tettél, nem húztál vastag alapot, önmagával vakoltad be a falait, nem hagytál rést sehol. Csak a zsugorodással nem számoltál, hogy a víz egyszer kiszárad, megjelennek az első ráncrepedések, ajtókat nyitnak az anyagon, beengedik az esőt, kimossák a rostokat, a sáros lé visszafolyik a szennyvízbe, páráját belélegzed majd.

 

Tartósítás

 

Csontállományban dunsztolom a holtidőt. Konzerválom, mint nagyanyám a nyár végén eltett befőtteket. A melegen tartott csontüveg ma még funkcionál. De a szalicil, amit két kézzel szórok, pár év múlva ellenem fordul; túltartósítom magam, csontvelőmet eszem, míg végül nem marad más, csak pár üres sejt. Egyhelyben ringok majd a poshadt lében, mint a pocsolyába hulló, rothadt gyümölcs.

 

 
 

Friss bejegyzések

Az összes megtekintése
Taizs Gergő: jónás véletlen egybeesése

hiszek egy hullámzó megváltásban / hiszek a perisztaltikában jónás véletlen egybeesése kicsúszott kezéből a bögre de nem tört össze koppant az ébredés és az első kávé közti szűk résben cukor hely

 
 
Karácsony Orsolya versei

Nem szabad elfelejtened: / csak átutazóban vagy. Kihallgatás Nem tetszik itt neked. Tüsszögsz a súlyos drapéria porától, az elsötétítésben nem hiszel, neked nincsenek titkaid, áttetszővé v

 
 
Sebestyén Ádám versei

Kikötőink, / a fagyizók, földszinti üzletek sorra bezártak Eszkaton Kopár magaslaton ér az utolsó nap. A völgyben már tombolnak a fák, haragjuk égre lobban, ítéletre készen. Otthonaim is lehettek

 
 

IMPRESSZUM

© szifonline

Felelős szerkesztő: Szép V. Árnika

  • White Facebook Icon
  • White Instagram Icon

líraszerkesztő: Pintér Kitti

prózaszerkesztő: Borcsa Imola

a weboldal grafikái Veréb Csilla munkái

bottom of page