fölötted a vörös ég / magad vagy / rajtad kívül minden csak / folyóparton kiszáradt csigaház / bennük emberek laknak / az emberekben férgek / fölöttük villásfarkú madarak / szállják az éhezés spiráljait

ecce homo ilyen az arc ha elfárad tekinteted a róka magánya a lombtalan csontok alatt orrodba a dér mint bogáncs tapad kimerülsz a határtalan tájból gerinced a fűre ereszted fölötted a vörös ég magad vagy rajtad kívül minden csak folyóparton kiszáradt csigaház bennük emberek laknak az emberekben férgek fölöttük villásfarkú madarak szállják az éhezés spiráljait hajnalban tollukból fény csordul a megtört háztetők mohás cserepeire reggelre a test elfárad szavad a kéreg alá szorult víz dermedésében a koratavaszi pusztulás ereidben a vér mind haszontalan körmeid alatt a föld menekülés Vincze Bence (1997) kultúraszervező, kulturális újságíró, az f21.hu főszerkesztője és irodalom rovatának vezetője, a Nyolc Ág Művésztábor főszervezője. Két éve publikál verseket. Jelenleg Szombathelyen él.