Csodáltam a lovasgaz- / dákat, hogy szekerezés köz- / ben honnan tudják: a ló vizel- / ni kíván?

Hegytomporok közt vízesés

Hegytomporok közt vízesés, turistalátványosság a lovak faránál, technén innen, turis- ták nélküli természet-áhítat- ban. Csodáltam a lovasgaz- dákat, hogy szekerezés köz- ben honnan tudják: a ló vizel- ni kíván? Ökröket többször láttam menet közben hugyoz- ni, lovat, főleg kancát − soha. Az, ha vizelt, szertartásosan tette: két hátsó lábával mér- sékelt terpeszbe állt, farkát finnyásan magasra tartotta − testváza ajzott íjként feszült. Én ilyenkor, gyermekként, persze nem a Niagarára gon- doltam, hanem arra, hogy a lovak valószínűleg sört pisál- nak, egyébként a felnőttek miért mondanák némely sörre, hogy olyan, akár a lóhúgy? Meg arra, hogy vajon miért olyan tisztaságmániásak a lovak, mikor az én önazo- nosságomhoz szorosan hoz- zátartozott a sár és a maszat. (Szomszédunk, G. bácsi sok- szor eldicsekedett vele, hogy Holló nevű lova csikókorá- ban nem volt hajlandó csak tiszta alomra − csecsemő tiszta pelenkába − pisálni.) Most viszont azon tűnődöm, hogy Xenophón csillagászai hogyan számíthatták ki vajon a kancák vizeletének sugara és a hátsó száruk által bezárt szögből a mindenkori folyó háború végét és kimenetelét.