Gažik Viktória: Jegyzetek egy Pilinszky-parafrázishoz
‒ ha minden sarok sötét, hová vetül a fény
‒ nekünk már csak a félelem maradt
‒ a szobának minimum nyolc sarka van, a kilencedik öklöd nyomát mintázza
‒ testünkön minden hajlat megreped szavaink súlya alatt
‒ ha minden sarok sötét, hová vetül a fény
‒ próbálkozok
‒ a karod, ahogy megrándul; a közeledésed, ahogy egyre aggasztóbb
‒ veled a fény sötét lesz / ha itt vagy, minden elsötétül
‒ félek
‒ a korom a testemhez tapad
‒ a szobának minimum nyolc sarka van, egyet se látni a füsttől
‒ itt ragadtam, mint hamu a padló repedései közt