Peter Russell: Velence télen, Gittának Berlinben (f. Góz Adrienn)

2024. márc. 20.

1 perc olvasás

Édes burgonyát süt Sant’Angelo, / Skarlát rácson izzik a gesztenye.

Szigeten, templomon felhő honol, Fakón csíkos a tenger, mint a sár; Sötét cipruserdő (de itt sehol egy berlini nyír) öleli az árt. A Lidót nézd, szemedbe fúj a szél, A hosszú földtű a tengerbe szúr, Távol szélvész közt sirály, hófehér, Hol árva zöld ligetre bú borul.

Ne hidd, hogy aki itt városlakó, Az most utcára merészkedne le, A fagyos doh szaga ott átható; De jő az éj, a tér ragyog vele, Édes burgonyát süt Sant’Angelo, Skarlát rácson izzik a gesztenye.

Fordító: Góz Adrienn

Friss bejegyzések

Az összes megtekintése

Karin Smirnoff (f. Patat Bence): Cukorkígyó

Nem én akartam ezt a kislányt feleli Anitaanya mindennap. Ő akarta. És most hogy már megszületett ő nincs itt. Ha azt akarja hogy életben maradjon jöjjön vissza. (regényrészlet) Kettő Senki

Ian McEwan (f. Lukács Laura): Amit tudhatunk

A globális gazdaság szétesett, elosztóhálózatai megsemmisültek. A piacok és a közösségek sejtszerűvé és önellátóvá zsugorodtak, amilyenek a kora középkorban voltak. Azok a tudományos-technikai intézmé

Cormac McCarthy (f. Morcsányi Júlia): Isten gyermeke

Késő délután egy foltos huzatú vékony kis matrac kelt át a bozótoson a faház felé. Lester Ballard fején és vállán nyugodott akinek a szárcsagyökérre meg a szederbokrokra szórt átkait nem hallotta fül.