én vagyok az, aki halhatatlan, egyetemi kurzusokon / tanítanak, és még mit nem, / szavaim visszhangoznak korszakokon át.

Frida Kahlo panasza

Ma a kísértetem meglátogatta A kiállításom a Tate Modern-ben.

Azok a festmények a falakon, Amiken olyan sokáig dolgoztam.

Az a sok undorító merch. Kávésbögrék, naptárak, nyomatok, órák – rajtuk az arcom, vagy valamelyik festményem. Valaki csinos összeget kaszál – És egész életemben szegény voltam, mint a templomi egere, napról napra éltem.

Legalább a halhatatlanság egy formáját elértem. Sok falon lógok.

Úgy tűnik, soha senkit sem érdekel az ár, amit életemben ezért fizettem; acélidegeim – összetört gerincem.

Lord Byron elkeseredik

Neveket aggattak rám. Nyomorék, béna, gyenge, egy selyemfiú.

A költészet volt a fegyverem, a bosszúm, villanó kardom.Nyomot hagytunk – én és a gyógycipőm, hangos lépteket a londoni utcákon, dobb, dobb, dobb.

Szavak záporoztak a lapra – bumm-bumm-bumm. Egymás után, mint a pisztolylövések.

Mind elhaltak, én vagyok az, aki halhatatlan, egyetemi kurzusokon tanítanak, és még mit nem, szavaim visszhangoznak korszakokon át.

Pletykáltak, persze, mindig azt teszik – másságomról és vérfertőzésről rebesgettek, szégyenüket rám akasztották.

Dobb, dobb, dobb... dongalábaimmal, nehéz lépteimmel jövök, végig az irodalom főfolyosóján, dörömbölök a falakon, ajtókon – engedjetek be, végül megtették, de addigra már késő volt – csak kijutni akartam, száműzetésbe vonulni –

Soha nem vágytam a hírnevet, az csak rám talált.

A lincselő tömegtől félve a Genfi-tónál leltem megnyugvást.

Nem paranoia volt – tényleg elüldöztek; de egy biztonságos helyre leltem, és ott írtam tovább.

Az emberek gyűlölik a hozzám hasonlókat; nyolcvan évvel később Oscar Wilde-al ugyanígy bántak.

Végül is nem félelemre és gyűlöletre tanítunk, hanem csodálatra – micsoda vicc!

Köszönöm, Ó, emberek, mindazt, amin keresztül vittetek – egy zsenit alkottatok, megteremtettétek az embert.

Fordító: Lauer Péter

Laura Jane Solomon (1974 – 2019) Új-zélandi születésű regényíró, költő, drámaíró és dramaturg. Számos nemzetközi irodalmi verseny kiemeltje, 2004-ben és 2005-ben Bridport-díjat, 2009-ben Proverse-díjat nyert. Fontosabb kötetei: Black Light (Tandem Press, 1996), An Imitation of Life (Solidus, 2010), Instant Messages (Proverse Publishing, 2010), In Vitro (HeadworX Publishers, 2011), Brain Graft (Proverse Publishing, 2017), Awakening (Adelaide Books, 2018)

Lauer Péter (1978, Mosonmagyaróvár) tanár, költő. A Pécsi Tudományegyetem angol nyelv és irodalom szakán végzett. Verseit, műfordításait többek között a Műhely, a Napút, a Bárka, a Vörös Postakocsi folyóiratok, a KULTer.hu, a litera.hu és a Yeats Reborn project közölte.