keressük meg apa a csendet

Megkapaszkodunk

visszhangok kisfiamtól

egyenes háttal fütyül a süllyedőoszlop

gömbtükör a sétáló végén itt lakunk tőle nem messze belebökve nevetsz hogy megtörik benne a tér és idő

benne van a hang a fülemben ott benne a madár meghúzza a függönyt

bennem meg törik a félelem hogy mi lesz ha ezt elfelejtem vagy nem tehetem jobbá igazabbá amiben már régen megegyeztünk mikor először emeltelek fel

milyen szép hűvös van

kicseppen a tükörből a fény benyomódik a valóság meggörbül a hát tartom és tartanám és már előre tartok attól ami vár

sétából haza

megsimogatom a vizet

mit ad majd a gyerekkor itt neked a miénk más lépték volt más környék

ott van fent az égen a lábam

nézd ez most egy háromszög csúcsa egy lapos széles szeles vidék egy hajókázás a végletek közti felismerésben ahol a hely korlátai néhol biztonságosnak tűnnek

aki bújt nem megyek

barátaink a határaid séta vagy bennem változó tempójú manőver fényszóró a havas császárfa billegő sziluettjében

benyúltam a sötétbe

mindig egy újabb részlet hogy végig kell gondolnom mindent benned kétszer

keressük meg apa a csendet

Szabó Gergely 1991-ben született. Költő, drámapedagógus, színész-drámatanár. Közös vizeink címmel jelent meg első kötete 2022-ben. A Fiatal Írók Szövetségének tagja.