Lesitóth Csaba versei
Rabok foglalkoztatnak rabokat / az újra simított falak sokadik üzemében.
Zárt állás
papíron mászkál nem ez az első eset ruhájából lefejtett szócsomók lépésenként hulltak mögé mintha visszafordulhatna meztelen munkaadója naponta lekanyarít testéről egy falatot mindig máshonnan hadd nőjön újra ügyfelei bajuszával cipőt fényesítenek egyetlen korlátja körülötte a szerződés margófala megmarad az ismerősben kényelmesebb a panasz irodabútor mondatok tárgyalóterem bekezdések paravánok közé veszett kutya módján csahol főnöke körül utasításra ül falatot fogad vadállat létére simításért liheg köszön mielőtt belép kifelé kopog otthonról uzsonnát hoz nyúlnak rántott combja csemegeuborkát nyit kiskanállal háromszor szór a léből a papírra határait felszenteli a savanyúság
Kint és bent
Hordtuk hátra a zsákos meszet, csonkig szívtuk az egyencigarettát, zebracsíkos gatyában és zubbonyban. Aki áthalad, annak elsőbbsége van. A fegyőr gyereke, elemes motorjával holdkrátereket mart a vakolatba. Találok az udvaron egy labdát, átpasszolom, a gyerkőc kézbe kapja.
Bádogvödörben keverjük a habarcsot, a lyuggatott falra terítem fándlival. Az ezerszer megtett simító mozdulattal helyrehozom a vakolatot. Elsikált tettekkel áll tovább a fal. Dobok egyet megint a gyerek felé.
Szakmai gyakorlat a fegyház műhelyében, orros éket kovácsolok, csapágyat kenek. Definíciók helyett igazi fém és olajszag. Hegeszteni tanít egy pár éve lecsukott buszsofőr. Törékeny alkat, Eperjesnek hívják. Átdobom neki a labdát, kis ívben. Hegesztésből gyakorlati vizsga. Egyenletesen egymásra hajtott vashullámok. Azt mondják, enyém a legszebb varrat. Előre dobom.
Önéletrajzot szerkesztek a hirdetés szavaiból, míg labdánk végleg le nem ereszt. Rabok foglalkoztatnak rabokat az újra simított falak sokadik üzemében. A rendszer olajozottan működik.

