sose szabadott beszélni / pedig volt mikor minden pesti / tudta hogy a hatvankettedik és a hatvannegyedik perc között / a szűcs sanyi / lebeg

el ultimo adiós a sandor kocsis

nyitva maradt az ablak nyitva hagyták hogy bemászhassanak a nyitott ablakon fekete ruhában övükben makarovokkal emdét szívva pedig szívhatnának marlborót is de az emdét ingyen kapják és így spórolni tudnak rajta a megspórolt pénzből majd zsebórát vesznek és hazacsempészik és eladják

ki hibáztathatná őket bemásznak megölnek meg akarnak ölni és ha megöltek akkor leveszik majd a fekete ruhájukat és beadják a katalán patyolatba és otthagyják a fekete ruhákat nem váltják ki mert a magyar népköztársaság fizeti nekik a fekete ruhákat

aliz azt mondja hogy nem akarnak megölni vagy ha igen akkor nem fog nekik sikerülni de aliz mindent mond mióta amputálták a lábfejem meg akar nyugtatni de aliz ehhez nem ért ehhez az orvosok sem értenek síndrome del miembro fantasma mondják és bólogatnak ezért viszket a lábfej amelyik már nincs señor kocsis

de az orvosok nem látják őket a fekete ruha a környezetbe olvad nem látja aki nem tudja hogy mire kell figyelni és honnan tudnák ezek és honnan tudná aliz és honnan tudná bárki hogy mikor fognak megölni meg fogják ölni a többieket is mert nem engedhetik meg maguknak hogy éljünk még akkor se ha nincs már lábfejünk

ha mindegyikőnket meg akarják ölni az tartalékokkal együtt tizenhét váltás fekete ruhát jelent az sok pénz szóval spóroljunk a golyókkal

a jelentésbe majd az kerül hogy belém lőttek háromszor hogy biztosan végem legyen és ahogy ott fekszem a barcelonai betonon homlokomon és térdeimen szépen lassan megjelenik majd a ki nem lőtt golyók nyoma

lebegett

a szűcs sanyiról eddig nem beszéltem az ember ilyenekről nem beszél

sose szabadott beszélni pedig volt mikor minden pesti tudta hogy a hatvankettedik és a hatvannegyedik perc között a szűcs sanyi lebeg

a dózsa rekordsok jegyet adott el akkoriban mindenki látni akarta a szűcs sanyit a hatvanegyedik percben a stadion elhallgatott a hatvanegyedik percben mindig ha gól volt akkor a játékosok csendben ünnepeltek és a szűcs sanyira várt mindenki hogy lebegjen ő pedig lebegett

amúgy sem volt rossz játékos ezt meg kell adni a válogatottba is befért volna pedig az ötvenes évekről beszélünk grosicsbuzánszkylórántlantosbozsikzakariásbudaikettőkocsishidegkutipuskásczibor

figyelni kellett nagyon ha az ember látni akarta ahogy a szűcs sanyi lebeg öt centire voltak a stoplijai a talajtól úgy körülbelül de mindig ugyanannyira mindig a hatvankettedik és a hatvannegyedik perc között mindig elegánsan ilyen arisztokrata arca volt a szűcs sanyinak szolnoki proligyerek volt pedig

aztán magasabb körökben úgy döntöttek névtelen szavazással egyhangúan hogy meg kell mutatni a szűcs sanyinak nem tetszett nekik az az öt centi szóval felakasztották a szűcs sanyit az akasztófát megtartotta az elmúlt akárhány rendszer mint olyat

a hóhérral együtt ittam egyszer azt állította legalábbis hogy ő ott volt hóhér

de nem emlékezett a szűcs sanyira a hóhérok folyton részegek nem szoktak emlékezni a nevekre

meséltem neki a szűcs sanyiról emlékszem a hóhér elkerekedett szemeire a baj az hogy hóhért mondok és szerintem te csuklyával a fején képzeled el

akkor mégis megvan mondta a hóhér a szűcs sanyi

mi van a szűcs sanyival kérdeztem idegesen a hóhér a sörét bámulta én jó hóhér vagyok mondta végül mindig három perc alatt megvoltam a dologgal az kurva jó idő

nála a szűcs sanyinál szúrtam közbe több volt folytatta a hóhér öt perc körül valahol

lebegett mondtam lebegett bazmeg mondta a hóhér