top of page

Murányi Zita versei

2025. máj. 6.
1 perc olvasás

míg meg nem érkezel / testem mozdulatlan parkettacsík

 

az utolsó korsó

 

arra való hogy megoszd önmagaddal a levágott kenyérdarab a sajt a kilakoltatott tengeri partszakasz ahol annyiszor fölkerested a borozót az utolsó korsót mindegyikre ezt mondtad mosolyogva kérted ki a következőt mint gyerek aki mindent összetört maga körül kinéztél a messzi hegygerincre azt gondoltad nincs íve menten összeomlik ugyanazt a hétköznapi ürességet verte vissza az arcod mint ez a teremtéskori homokozó ahová isten lehajol egy órára majd eltűnik végleg fénytestek hegyén az utolsó ítélet.

 

illesztési pontok

 

a kapu előtti friss havon ledöntött fák sorompók lesik a szállítás közben megsérült dobozt a csillagokhoz már kaptunk csavarhúzót kitapogatom az illesztési pontokat halkabbra veszem a zümmögő kisrádiót a parkettára hasalok a széthajtogatható útmutató hiányzik nem találom a feladót míg meg nem érkezel testem mozdulatlan parkettacsík.

 

poncsó

 

ismeretlen arcokból hajtogat képzelt rokonokat a bejárat fölött lekopott felirat barnája ég a résből halott fény mintha nem is otthon lenne ez az ismeretlen negyed az ajtó előtt három macskát etet az elfeledett lakó a kő repedéseiben megragadt hó összerezzen a nyivákolásra a háromból kettő gömbölyded és hangosabban dorombol a harmadik sordino hangját elnyeli a nő testén szétnyíló vörös poncsó.

 

 
 

Friss bejegyzések

Az összes megtekintése
Borsos Bence: megálmodtam

hetekig nem aludtam utána hogy soha többé / ne találkozzam a nyomorral az önzőséggel / a savanyú gumicukor árus mosolyával ott álltunk a búcsúi forgatag kellős közepén nyár volt az utcai ivókútnál tol

 
 
Országh Virág: Külalak

Engem csak kiírattak mindenhonnan. Apa mostanában mindig azt mondja, nemhogy a rézfaszú bagoly, de még a szellemek sem fognak megbaszni, ha ilyen kövér maradok. Anya szerint ez a szerelem egyik legősi

 
 
Lauer Péter: Szobor

az idő a test / fényét lassan átszínezte Emlékszel, vettünk egy szobrot, emberalakút, műkő volt, de élethű – a kert végébe tettük, maradjon nekünk és a madaraknak. Kezdetben minden nap lejártunk hozzá

 
 

IMPRESSZUM

© szifonline

Felelős szerkesztő: Szép V. Árnika

  • White Facebook Icon
  • White Instagram Icon

líraszerkesztő: Szép V. Árnika

prózaszerkesztő: Borcsa Imola

a weboldal grafikái Veréb Csilla munkái

bottom of page