Találkozni akar vele, de Solveig-nek résen kell lennie. Mert az ilyen fiúk többnyire csak egy dolgot akarnak. Bár néha Solveig is csak egy dolgot akar. De akkor is.

(regényrészlet)

Solveig nyugtalan. Előveszi a téli cipőjét, és bezsírozza. Ő az a fajta, aki szeret dolgokat bezsírozni. Ez megnyugtatja. A cipő pedig ragyog.

Aztán fáradtnak érzi magát. De egy kicsit ébernek is. A fáradt és az éber keverékének. Ez olyankor fordul elő, amikor bezsíroz dolgokat. De más helyzetekben is. Megnyitja a Tindert és válogat egy ideig. Egyes fiúkat balra pöccint, az egyiknél pedig eltűnődik, hogy jobbra pöccintse-e. A fiú mosolyog, szépek a fogai, nem nyakkendőt visel, szereti az indiai ételeket, és egész évben biciklivel közlekedik. De nem, hiszen Solveig elhatározta, hogy abbahagyja ezt. Villámgyorsan jobbra pöccinti a fiút. Annyira gyorsan, mintha meg sem tette volna. Aztán elalszik.

…

Miközben Solveig aludt, a fiú a Tinderről visszalájkolta.

Találkozni akar vele, de Solveig-nek résen kell lennie. Mert az ilyen fiúk többnyire csak egy dolgot akarnak. Bár néha Solveig is csak egy dolgot akar. De akkor is.

Solveig egy ideje nem járt odakint, ezért lezuhanyozik és egy kicsit kifesti magát, majd leengedi a biciklit az előszobai mennyezet alól (régi lakás, nagy belmagasság). Egy régi versenybicikli. Zöld, sokkal szebb, mint a többi bicikli. Solveig letörli egy tiszta mikroszálas ronggyal. Aztán drága bicikliolajjal megkeni a láncot, és ellenőrzi, hogy a kerekek nem lazultak-e ki.

…

Solveig egy lámpaoszlophoz láncolja le a biciklijét, és bemegy a bárba. A fiú a Tinderről már bent ül. Alacsonyabb, mint amilyennek Solveig képzelte. Az alacsonyságot Solveig egy kicsit nehezen viseli, de a fiú már meglátta.

Solveig megkérdezi, hogy biciklivel jött-e.

Nem.

De a profiljában azt írta, hogy egész évben biciklivel jár, nem?

De ma este pont nem.

Miért nem?

Úgy döntött, hogy gyalog jön.

Miért?

A fiú habozik.

Azért, mert úgy gondolta, hogy esetleg felmennek majd Solveig-hez?

Igen, talán egy kicsit azért.

És nem akarta, hogy a biciklije kint álljon az utcán?

A fiú bevallja, hogy nem szereti sötétben, idegen helyen hagyni a biciklijét.

Szóval azt gondolta, hogy Solveig felviszi magához, hogy ott töltse az éjszakát?

A fiú talán ennyire egyértelműen nem fogalmazta meg a gondolatot.

De reménykedett benne?

Mindig reménykedik az ember.

Szóval fontosabb volt neki, hogy felmenjen Solveig-hez, mint hogy biciklizzen?

A fiú erre nem válaszol. Solveig látja rajta, hogy tűnődik, mit mondjon, és hogy attól tart, hogy valami rosszat mond. Solveig nem kedveli azokat a fiúkat, akik attól tartanak, hogy valami rosszat mondanak.

Még nem ült le. Kivár és mérlegel. A fiú alacsony, és nem biciklivel jött, pedig azt írta magáról, hogy mindig biciklivel jár. Solveig-nek itt több dolog nem tetszik. És amúgy sem szerencsés, ha súrlódással és konfliktussal indul valami. Ami pozitív, hogy a fiú fogai igazán szépek. És igazából az egész srác egész helyes. Már ha a magasságát nem számítjuk. Meg hogy nem biciklivel jött.

Lopták már el biciklidet álmodban?

A fiú megrázza a fejét.

Solveig-t rossz érzés fogja el. Azt gondolja:

Nem fogunk.

Tudni.

Miről.

Beszélgetni.

Patat Bence 1975-ben született, bölcsészdiplomáit az ELTE BTK skandinavisztika és finn szakán szerezte. 2000 óta foglalkozik műfordítással, skandináv nyelvekről, valamint finnről és észtről összesen több mint százhúsz kötetnyi irodalmat ültetett át magyarra, köztük gyermek- és ifjúsági könyveket és ismeretterjesztő munkákat is.