hogyha kezembe foghatnék / egy maréknyi időt

Most születik

1. macskák kujtorognak a köztéri kukáknál egy előttem szaladó azt mondta veszélyes mellettem gördülő bőröndök. alvadt fejeket esznek a lépcső tetején a korvédett részeket kivágják szivacsot dugnak a résekbe feltöltik gombával a nyílásokat egy hirtelen mozdulattal sajnálatot követelnek a föld alatt.

2. te sem lehetsz becsületes. lábadat pénzért adták mellkasodon fényezett motívummal járod a fővárost. mert ha túl hangosan gondoljuk csodálatosnak a téli éjszakát majd utcákat eszünk érte.

3. műanyag darabokat játszik a színház. a népiesség jelentősége kérdéses. mert kialvatlan emberek saját himnuszt keresnek errefelé. házsor tetején integetnek ziccerekről szóló gyűjtemények öregurak fogai között. nem választanak nyomtatott formát. károsabb lenne képeket égetni eladják. az egyetlen hátráltatott ideológia képében néhány hajléktalan dobozokat guberál.

4. itt minden imába megnyugvást rejtenek. erre minden egybekötött asztal új értelmet ad a szagoknak. itt éreztem először hogy az ítélethozatal más emberhez fog kötni.

5. árnyékot adnak valaki gyertyákat gyújt de nem imádkozik. a hajlékonyság művészetét tanulják a padkán tartózkodók. törött korsók gyűrött jegy a véraláfutás bújócskát játszik. most születik meg valami. senki sem látja.

Gyümölcsös

az utcákat kinyújtja egy lehúzásban jártas erő ami bogyókat aggat körtéri szemetesekre fél évvel ezelőtt azt gondolták hogy a zöldítés megakadályozhatja az utcán történő prédikációkat mára egy Izsák nevű arc szervez sereget a Karmelita ellen

apám akkoriban sokat mesélt a késéről az egykor húszcentis penge mára háromban merül ki sok disznót megélt markolata abból az erdőből származik ahol először ástak el egy somogyi gyereket

hogyha kezembe foghatnék egy maréknyi időt a nap sugarai minden bizonnyal elkerülnék a hátrafelé néző roncsokat

ezután visszaáll a telepi rend minden nap annyit sétálok hogy ne gondoljak a gyümölcseire