írásban maradt a mélység nyaggatása

néha többet mond minden szónál egy app félhangos értesítése. hónapokig beszéltünk, látszólag mélyeket. életterv, elfojtás, jövő, két hosszabb bekezdés alatt beraktuk a szennyest, és összeütöttünk valamit egy személyre. mindenki a maga otthonában aludt el véletlenül.

egyszer arra ébredtem, hogy pittyen a mobilom, de te nem írtál semmit. aztán váratlan pillanatokban, zuhanyzás, bevásárlás, közlekedés közben is hallani véltelek, pedig odakint némán vagyok.

amikor találkoztunk, mindig épp másról beszéltünk, csak kerülgettük a jelzőbójákat. volt mit tapasztalni.

írásban maradt a mélység nyaggatása, hogy érdemes-e így élni, legyen-e gyerek, miért dolgozunk, csak ennyi-e az élet. alkalmi ítélet, különvélemény, iktatás, mindenki a maga otthonában.

a minap újra megszólalt az app. csomagom érkezett. talán nincs mélyebb dolog, mint egy noreply üzenet, ami arról értesít, hogy egy közeli automatában átveheted a könyvrendelésedet. és a könyvek hosszú évekig veled maradnak.