A hiszti eredetileg a női testhez kötődött – görög-latin eredetű, a 'méh' szóra vezethető vissza. A 19. századi orvosi diskurzusban a női idegrendszerhez kapcsolták, sokáig stigmatizáló diagnózisként használták. Aztán mindenkié lett: a köznyelvben mára levált a klinikai kontextusról, pejoratív árnyalatot hordoz, a túlzónak, irracionálisnak ítélt érzelmi reakciót nevezi meg. Hisztizik a gyerek, az anyós, a férfi, ha beteg – hisztiznek az írók is!

Sorozatunkban kortárs magyar szerzőket kértünk fel, hogy értelmezzék a kifejezést.

Magyarázat

Az önsértés gyakran önbüntetés, máskor kísérlet

a hóviharszerű fájdalom összpontosítására.

Az elbeszélhetetlen verbalizálására.

És ahogy a költészet, sikertelen ebben.

Mert a seb nem kizárólag a fájdalom jele

A seb a test uralásának alapvető jele.

A bőr felszakadásával kezdődik,

a kötőszövetbe épülő jelentésekkel folytatódik.

A var színe és állaga ezektől függ.

A liminális tér kifejezést olyan helyekre

használják, amelyek annyira elembertelenedtek,

hogy muszáj valaminek ott lennie. De az a valami

is éppoly embertelen, mint a hely. Aki olvasna

kipúposodó hegsoraim között, éjjel tegye.

Vakon simítson végig a barázdákon

és a friss vágások nyálkás vonalán.

Nem fogja érteni.

Van, amit magának ír az ember.

Orchideák arca, elfeledett játszóterek.

Ez nem az önsértés magyarázata.

Ez nem egy vers vége, csak sötétedik.