kis rózsaszín tütü a FAO Schwarzban

ginzeng, vágott agancs foszlott zsákokban, kutyák nyárson, holland lány tart egy tál kagylót, kacsint. fehér ruha, részegség. egy másik nyelv szivárog ki a torokból. azt mondod, feldob, ha így beszélek, füledbe lehelek izgató szavakat. az a nyelv, amelyet először női mulattatók, költők, prostituáltak használtak, a telefonvezeték körüli cipők látványa, kis rózsaszín tütü a FAO Schwarzban, fehér zaj, szellő zúgása a könyvtárban. még a könyvek között is, a karanténban próbálta megcsókolni. fehér pamutcsíkok, a közember színe, az erény színe, a szín, ami bemocskolható, a kezem a rekeszizmodhoz nyomódott, ezzel mindent korrigáltam, egy csipetnyi eső akadt a szájak közé, fájdalomcsillapító, tea, orvvadászok vért vesznek, fehér pamutcsíkok, csuklódat az oszlophoz kötözöm, elég szorosan ahhoz, hogy megduzzadjon az ér, engedje az izzadságot, hogy bemocskolja a ziháló testet, a nyelvem vállrándítása, a parancs vállrándítása.