Rieder Anna Róza versei
én isteni parancsot soha meg nem tagadtam
elképzellek alsónadrágban
elhasznált gumi apró pocakod szégyenlősen domborodik feláll rajta néhány szőrszál félsz elfogyott a tiszta ruhád
kitámolyogsz a hallba hozzátartozóval telefonálni ez nem zsúr ilyenkor már nincs ki-be járkálás kicsikém ripakodik rád az ápoló este fél 9-kor és úgy méreget mintha sutyiban elfbarozni indultál volna a lenti wc-be
elképzellek ahogy lépcsőzni tanulsz a gyógytornásszal két órával később jött mint ígérte magát időközben megérkezik érted a betegszállító két órával korábban mint ígérte magát arról érdeklődik anyuka bezzeg hol van ilyenkor mellőled miért volt képtelen összepakolni neked mert az ágyad mellett az éjjeliszekrényen maradt fél liter ásványvíz elképzellek ahogy rosszul lépsz le a zsámolyról elsírod magad a betegszállító arról érdeklődik ezt muszáj itt? nem várhatott volna még hazáig?
elképzellek ahogy engedelmesen fekszel a helyeden homlokod gyöngyözik zörögnek csontjaid miközben beléd szúrja a vérhigítót az éjszakás vigasztal kiscsillag holnap jóképű beteghordó fiúk elvisznek még jobb képű orvosok megoperálnak irigyellek
elképzellek ahogy megkérdezi tőled a Mickey egér sapkás anesztes mit gondol át tudja emelni magát a hordágyról a műtőasztalra? te bólintasz mert érzed hogy simán át tudsz mászni azon az 1 centis résen a hordágy és a műtőasztal között ekkor megüti a füled az egyik maszk alól héraklész eltéveszthetetlen hangja te hülye vagy bazdmeg nem látod milyen gyenge leesik aztán még jobban összetöri magát és baszhatjuk
elképzellek a földön a műtőasztal és a hordágy között ahol baszhatnak feletted állok már azt hiszem meggyógyítottál de pont mielőtt beléd rúgnék egyet cserben hagynak a lábaim
kontroll
rendelsz atlasz és én isteni parancsot soha meg nem tagadtam még ha remegve is járulok színed elé
odaadásom látszólag nem hoz zavarba ígérgetsz ha vész jő újból itt leszel vigyázol rám megint azért vagytok hogy 0-24ben ellássátok a bajom
csak az zökkent ki mikor azt mondod reméled soha többé nem kell visszajönnöm karod megrogy magadra ejted az eget hatszemközt az asszisztenssel is elsuttogod annyira csendben tűrte
maszk gyorsan vissza matricát nem kapok kéred a következőt
otthon silabizálom a leletet egy dolog a holt nyelv bölcsész vagyok még megfejteném valahogy ellenben a te írásod kurvára lehetetlen kiolvasni

