top of page

Rieder Anna Róza versei

máj. 26.
2 perc olvasás

én isteni parancsot soha meg nem tagadtam

 

elképzellek alsónadrágban

 

elhasznált gumi apró pocakod szégyenlősen domborodik feláll rajta néhány szőrszál félsz elfogyott a tiszta ruhád

 

kitámolyogsz a hallba hozzátartozóval telefonálni ez nem zsúr ilyenkor már nincs ki-be járkálás kicsikém ripakodik rád az ápoló este fél 9-kor és úgy méreget mintha sutyiban elfbarozni indultál volna a lenti wc-be

 

elképzellek ahogy lépcsőzni tanulsz a gyógytornásszal két órával később jött mint ígérte magát időközben megérkezik érted a betegszállító két órával korábban mint ígérte magát arról érdeklődik anyuka bezzeg hol van ilyenkor mellőled miért volt képtelen összepakolni neked mert az ágyad mellett az éjjeliszekrényen maradt fél liter ásványvíz elképzellek ahogy rosszul lépsz le a zsámolyról elsírod magad a betegszállító arról érdeklődik ezt muszáj itt? nem várhatott volna még hazáig?

 

elképzellek ahogy engedelmesen fekszel a helyeden homlokod gyöngyözik zörögnek csontjaid miközben beléd szúrja a vérhigítót az éjszakás vigasztal kiscsillag holnap jóképű beteghordó fiúk elvisznek még jobb képű orvosok megoperálnak irigyellek

 

elképzellek ahogy megkérdezi tőled a Mickey egér sapkás anesztes mit gondol át tudja emelni magát a hordágyról a műtőasztalra? te bólintasz mert érzed hogy simán át tudsz mászni azon az 1 centis résen a hordágy és a műtőasztal között ekkor megüti a füled az egyik maszk alól héraklész eltéveszthetetlen hangja te hülye vagy bazdmeg nem látod milyen gyenge leesik aztán még jobban összetöri magát és baszhatjuk

 

elképzellek a földön a műtőasztal és a hordágy között ahol baszhatnak feletted állok már azt hiszem meggyógyítottál de pont mielőtt beléd rúgnék egyet cserben hagynak a lábaim

 

kontroll

 

rendelsz atlasz és én isteni parancsot soha meg nem tagadtam még ha remegve is járulok színed elé

 

odaadásom látszólag nem hoz zavarba ígérgetsz ha vész jő újból itt leszel vigyázol rám megint azért vagytok hogy 0-24ben ellássátok a bajom

 

csak az zökkent ki mikor azt mondod reméled soha többé nem kell visszajönnöm karod megrogy magadra ejted az eget hatszemközt az asszisztenssel is elsuttogod annyira csendben tűrte

 

maszk gyorsan vissza matricát nem kapok kéred a következőt

 

otthon silabizálom a leletet egy dolog a holt nyelv bölcsész vagyok még megfejteném valahogy ellenben a te írásod kurvára lehetetlen kiolvasni

 

 
 

Friss bejegyzések

Az összes megtekintése
Taizs Gergő: jónás véletlen egybeesése

hiszek egy hullámzó megváltásban / hiszek a perisztaltikában jónás véletlen egybeesése kicsúszott kezéből a bögre de nem tört össze koppant az ébredés és az első kávé közti szűk résben cukor hely

 
 
Karácsony Orsolya versei

Nem szabad elfelejtened: / csak átutazóban vagy. Kihallgatás Nem tetszik itt neked. Tüsszögsz a súlyos drapéria porától, az elsötétítésben nem hiszel, neked nincsenek titkaid, áttetszővé v

 
 
Sebestyén Ádám versei

Kikötőink, / a fagyizók, földszinti üzletek sorra bezártak Eszkaton Kopár magaslaton ér az utolsó nap. A völgyben már tombolnak a fák, haragjuk égre lobban, ítéletre készen. Otthonaim is lehettek

 
 

IMPRESSZUM

© szifonline

Felelős szerkesztő: Szép V. Árnika

  • White Facebook Icon
  • White Instagram Icon

líraszerkesztő: Pintér Kitti

prózaszerkesztő: Borcsa Imola

a weboldal grafikái Veréb Csilla munkái

bottom of page