Hírlevél feliratkozás

Keresés

Költészet

Bodor Eszter Hanna: lebegő

Fotó: Török Levente

sodrást ami elmossa / az elhordozott erőszakot

Bővebben ...
Próza

Kiszely Márk: Kapcsolati tőke

Fotó: a szerző archívuma

Volt ez a csajom Debrecenben. Cseresznyével egyensúlyozott az ajkán, a szemében gurámikat nevelt. Tubás volt, vagy tenorkürtös, nem tudom már, a rézfúvósok között ült, a rendezői balon. Ha a nevén szólítottam, nem figyelt oda. Ha hatszögbe rendeztem a díszköveket a teste körül, magához tért.

Bővebben ...
Költészet

Rostás Mihály versei

hogyha kezembe foghatnék / egy maréknyi időt

Bővebben ...
HISZTI

HISZTI - Bartók Imre: 1939. szeptember 23.

hiszti eredetileg a női testhez kötődött – görög-latin eredetű, a 'méh' szóra vezethető vissza. A 19. századi orvosi diskurzusban a női idegrendszerhez kapcsolták, sokáig stigmatizáló diagnózisként használták. Aztán mindenkié lett: a köznyelvben mára levált a klinikai kontextusról, pejoratív árnyalatot hordoz, a túlzónak, irracionálisnak ítélt érzelmi reakciót nevezi meg. Hisztizik a gyerek, az anyós, a férfi, ha beteg – hisztiznek az írók is!

Sorozatunkban kortárs magyar szerzőket kértünk fel, hogy értelmezzék a kifejezést. 

Bővebben ...
Próza

Ádám Gergő: Krumponyász-univerzum (regényrészlet)

Fotó: a szerző archívuma

Róbert bal szeme az óramutató járása szerint, jobb szeme azzal ellentétesen forgott egyre gyorsabban, majd teljes testében rázkódni kezdett, a földre huppant, és nem mozdult többé. A feje sistergett és füstölt.

Bővebben ...
Költészet

Halmosi Sándor versei

Fotó: Székelyhidi Zsolt

Kabátujjukban több élet volt, / mint az Egyesült Nemzetekben ma

Bővebben ...
HISZTI

HISZTI - Veszprémi Szilveszter: Vers, amelyben a költő megint csak hisztikézik, nincs semmi látnivaló benne

hiszti eredetileg a női testhez kötődött – görög-latin eredetű, a 'méh' szóra vezethető vissza. A 19. századi orvosi diskurzusban a női idegrendszerhez kapcsolták, sokáig stigmatizáló diagnózisként használták. Aztán mindenkié lett: a köznyelvben mára levált a klinikai kontextusról, pejoratív árnyalatot hordoz, a túlzónak, irracionálisnak ítélt érzelmi reakciót nevezi meg. Hisztizik a gyerek, az anyós, a férfi, ha beteg – hisztiznek a költők is!

Sorozatunkban kortárs magyar szerzőket kértünk fel, hogy értelmezzék a kifejezést. 

Bővebben ...
Műfordítás

Gabriela Adameșteanu (f. Száva Csanád): A zebrán

Fotó: a szerző archívuma

Kissé félrenyomtad az embereket, szinte lökdösődés nélkül, mégis makacsul, ahogy a te korodra hál’Isten megtanultad. Képes vagy helyet csinálni magadnak közöttük. Diszkréten csináltad, a kíváncsiság nem kínzó betegség, nem alapösztön, nem kell könyökölni miatta.

Bővebben ...
Költészet

Peer Krisztián versei

Fotó: Schillinger Gyöngyvér

és csak menni, menni a nyelvvel / a totál szenilis Sanyi bácsi után

Bővebben ...
Próza

Tóth-Bertók Eszter: Meghaltam

Fotó: Csoboth Edina

A ravatalozónál állnak. Az épület homlokzatán a Feltámadunk-feliratból hiányzik a t, a legjobb barátnőm rögtön kiszúrja. Nézi a d-t, hogy az is eléggé inog, közben arra gondol, hogy mennyit szenvedtünk, amikor a lakása ajtajára illesztettük fel betűnként a nevét és hiába baszakodtunk a vízmértékkel, a mai napig ferde az egész.

Bővebben ...
HISZTI

HISZTI – Purosz Leonidasz: Helyi ár

A hiszti eredetileg a női testhez kötődött – görög-latin eredetű, a 'méh' szóra vezethető vissza. A 19. századi orvosi diskurzusban a női idegrendszerhez kapcsolták, sokáig stigmatizáló diagnózisként használták. Aztán mindenkié lett: a köznyelvben mára levált a klinikai kontextusról, pejoratív árnyalatot hordoz, a túlzónak, irracionálisnak ítélt érzelmi reakciót nevezi meg. Hisztizik a gyerek, az anyós, a férfi, ha beteg – hisztiznek a költők is!

Sorozatunkban kortárs magyar szerzőket kértünk fel, hogy értelmezzék a kifejezést. 

Bővebben ...
Költészet

Bánfalvi Samu: Charlie Kirk meghalt,

Fotó: A szerző archívuma

Amerika Amerika megölték Charlie Kirköt

Bővebben ...

Bocsik Balázs versei

nem lámpa / fény / mellett azon törve / hogy ha bolygókon / medrek árterek / akkor testeken is / a fejét // és ha így / ujjakat / visszafele húzza / végig / első élő sejteket érint // de csak összehányt / vörösgránit felszín / nem jelent bolygót // a foszfor fényt / egy csók a másik szájat / a néhány sorok kiüresítése / versírást

 

Bocsik Balázs 1997-ben született Szegeden. Jelenleg elsőéves irodalom- és kultúratudomány mesterszakos hallgató Budapesten. Verseit eddig a Hévíz, a Kulter.hu, a Rost és a Prae közölte. 

 

 

a néhány sorok kiüresítése

 

három doboz gyufával

éjszaka egy kamrában

nem a kapcsolót keresi

 

beázott biztosíték

az nem a kamrában

 

nem lámpa

fény

mellett azon törve

hogy ha bolygókon

medrek árterek

akkor testeken is

a fejét

 

és ha így

ujjakat

visszafele húzza

végig

első élő sejteket érint

 

de csak összehányt

vörösgránit felszín

nem jelent bolygót

 

a foszfor fényt

egy csók a másik szájat

a néhány sorok kiüresítése

versírást

 

 

via appia

 

I.

 

nem ép újra, nem magábanvaló ismét.

csak, mint priccsen zihálva alvó rab, kinek bordái a rácsok.

reggelre helyreáll a légzés üteme.

 

a kiegyenlítődés e kritikus pillanata mindennemű emelkedettségtől

megfosztott, a Golgotáról menetet bontva lesétáló centúriók,

fejük nehéz, kezükben sisak.

 

 

II.

 

ha a katonák nem is, a rákok fel fognak lázadni.

és előre fognak menni, elkerülve a pillanatok birodalmi

természetét.

 

dicshimnuszokat zengve felejtik majd el

elsőként lemorzsolódó társaikat, akik útjelzők lesznek.

nyolc szeg bennük nyolc láb, az ég felé mered.

az égtájak között egy zendülés pereg.

 

 

III.

 

kedves száradó felület, kérdezik majd a rákok,

meddig tart még a nyár.

 

mikor leszünk városok polgárai, férfiak és

asszonyok, és minden föld a miénk-e, ahol

földeltünk el halottat?

 

kedves száradó felület, kérdezik majd a rákok,

fáj neked e száradás? sírsz-e és csak mi nem halljuk,

sajnál ez a rák család.

 

kedves száradó felület, ép leszel majd újra,

magábanvaló ismét?

a latrok teste is megszáradt, mégse vitték hírül.