Hírlevél feliratkozás

Keresés

Műfordítás

Elisa Shua Dusapin (f. Kállay Eszter): A szemhéj nélküli szem

Fotó: Roman Lusser

Egy hirtelen csobbanással feltűnt valami a felszínen, egy pillanatra megremegett, majd újra alábukott. Aurore felült. Közben a forma visszatért, és mozdulatlanul lebegett. Aurore agyán az villant át, hogy az apja az, és ez az ő hibája – hallgatnia kellett volna rá, távol kellett volna maradnia a parttól, megérezték a vért, az apját pedig, aki a víz alatt volt, széttépték.

Bővebben ...
Költészet

Murányi Zita versei

Fotó: A szerző archívuma

míg meg nem érkezel / testem mozdulatlan parkettacsík

Bővebben ...
Költészet

Demeter Arnold versei

Fotó: Kelemen Kinga

talán nem vagyok elég nagy / hogy úgy szólítsanak / ne lopj

Bővebben ...
Próza

Orcsik Roland: Hordozható óceán (regényrészlet)

Fotó: Takács Borisz

Adriana úgy hörgött, mintha démonok szállták volna meg, nem nő volt már, ám nem is férfi: könyörtelen erő. Amikor befejezte, lehajtotta fejét, a vonójáról lógtak a szakadt szőrszálak.

Bővebben ...
Műfordítás

Margaret Atwood (f. Csonka Ági): Metempszichózis, avagy a lélek utazása

Fotó: Luis Mora

Jómagam például csigából egyenesen emberré lettem, nem voltam közben guppi, cápa, bálna, bogár, teknős, aligátor, görény, csupasz turkáló, hangyász, elefánt vagy orangután.

Bővebben ...
Próza

Karácsony-Rácz Boglárka: Nem látja a felszínt, azt álmodja

Fotó: a szerző archívuma

Woolf legalább hat-nyolc soron át ír a borzongásról, anélkül, hogy leírná a borzongás szót, mondja. Hallgatja Zelmát, próbálja visszaidézni, hol ír Woolf a borzongásról, és egyáltalán mit érthet alatta, hogy ez a borzongás fenyegető, vagy kellemes inkább.

Bővebben ...
Költészet

Kátai Boróka versei

Fotó: Kátai Judit

a sötét tó mellett / vágyom újra repülni

Bővebben ...
Költészet

Debreczy Csenge Kata versei

Fotó: Buzás Norbert

szüretel a szív a fiú szemekből, / hogy aztán túlélje a visszautasítást / a munkahelyen, az utcán, a moziban

Bővebben ...
Költészet

Kormányos Ákos: Víz és vér 5

Fotó: Kormányos Gergő

Két ápoló tart ülő-magzatpózban, / a csigolyáim közötti rés így picivel megnő

Bővebben ...
Próza

Ádám Gergő: Bőrkarfiol (II. rész)

Fotó: a szerző archívuma

A motorbőgés abbamaradt, de a vörös fény továbbra is megvilágította a vasúti kocsit. Emberek másztak rá, léptek elő mögüle. Lehettek vagy negyvenen, de csak egyikük sétált Ferenchez. Olyan volt, mint egy vörös árnyék.

Bővebben ...
Próza

Ádám Gergő: Bőrkarfiol (I. rész)

Fotó: a szerző archívuma

Most viszont belengették, hogy amint a vasúttársaság eltakarítja a személyszállító kocsikat, megint kiírják a pályázatot. Csak a kocsikban a Máltai Szeretetszolgálat pártfogásában hajléktalanok laktak, és amíg ez nem változik, pályázat sincs.

Bővebben ...
Költészet

Szegedi Eszter: Hívott fél

Fotó: Kovács Gábor

Fekete ruha és csokor, sminket ne. / Ne állj oda a családhoz

Bővebben ...

Horváth Benji verse

és hogy mi nő ki a vérből / és mért folyik és szárad el / és mit nem akartunk ilyen komolyan gondolni / és az a csöves néni / aki a múltkor a Sora előtt öntözte / egy flakon ásványvízzel / a betoncserepekben az üres téli földet

 

Horváth Benji 1988-ban született Marosvásárhelyen. Költő, a Helikon című folyóirat szerkesztője. Legutóbbi kötete Az amnézia útja címmel látott napvilágot a JAK és a PRAE.hu gondozásában 2016-ban. 2017-ben Móricz Zsigmond Irodalmi Ösztöndíjban és Dunajcsik Mátyás Lehetőségben részesült. Új kötete A Dicsőséges Európa  címmel jelenik meg az Ünnepi Könyvhétre.

 

 

az MM vers

 

André Ferinek

 

 

akárhova mentem azt mondták

a világot a királyok irányítják

akárhová mentem be volt törve az ablak

leginkább megveszekedetten motyogtam magamnak

azt mondták világ és hogy így meg úgy lőn világosság

de én tudom hogy a világot és annál is többet

a metabolikus mumusmacskák irányítják

 

azt mondták anyámék enyém a választás

azt mondták azt mondta Isten is

mindenki mondta Jákobábrahámizsák

hogy enyém a választás

 

amikor már nem féltem elmentem eléjük

hónom alatt a beszédemmel

hogy a világot és annál is többet

a metabolikus mumusmacskák irányítják

mondták hogy ez milyen vagány

mondták hogy laza laza

ebből van a hiány

mondták

és megint mondták

tied a hatalom a dicsőség ország

tied a választás

csak nem mindegy melyik iskolába jársz

 

nem minden szó értendő ugyanúgy minden perc minden másodpercében

minden szó értendő valahogy minden perc minden mumus minden macska

 

mumusmacska megfogta a kezemet azt mondta hogy az ördög eljön értem

el is jött mikor megveszekedetten motyogtam magamnak

mumusmacska megfogta a kezemet azt mondta hogy az angyal eljön értem

el is jött amikor megveszekedetten motyogtam magamnak

minél többet tudok meg annál kevesebbet értek belőled

mumus

érthetetlen kegyelem

ismeretlen reszketés

 

te vagy

a tábortűz a hegyoldalban az első nyári csillagos éggel

te vagy az árfolyam amin megvásároltalak

és amikor valóra válsz mindig elszöksz

hogy szabadon garázdálkodj a világban

a világban és a többiekben

fertőzz és gyógyíts

vagy halj meg

a tied vagyok

hogy simogassalak

beoltsalak és olvassalak

énekeljek neked

akarom vagy nem

 

de nem pont így mondták

hanem hogy mennyire kertészkedsz költő

az AJ-JA skálán

mit érzel ha azt mondod hogy kertész leszek mélán

vagy azt

hogy az igazat mondd de rajt ne fogjanak

mit akarsz tőlem

macska

 

mondtam Istennek is

hogy Istenem

fogalmam sincs ez mit akar tőlem

zavarba voltam nagyon

bizonygattam hogy nem felejtettem el

felelős vagyok érte

és ez engem rendesen leterhel

hogy mit is válaszolt folyton felejtem el

 

nem pontos az idézet

hiába mondom és mondom

a történelmet a mágusok csinálják

és a mágusok is csak emberek

a világot és annál is többet

a metamaszonikus mumusmacskák irányítják

 

nagyon fáj

i’m so high

a világ satöbbi

pass me by

 

egyszer láttam egy követ ami nem volt ott

mikor később arra jártam már ott volt

egyszer kért tőlem egy tüzet egy árnyék

amikor visszajött már teste volt

 

pedig emlékszem

hogy nem is olyan régen

a mumusmacskák még csak úsztak

apró ebihalakként

a világok tükrében

 

de én szeretem a metabolikus mumusmacskákat

van aki nem szereti

fél hogy a világnak és annál többnek sincs értelme

hiába mondod neki

még jó hogy nincs értelme

hiszen mind mumusmacskából vagyunk

mint Kanye West

a piramisok

a politikusok

a pálinka

a monogám szerelem

az Instagram

és a milliószor felzabált

és milliószor megemésztett csillagok

 

akik egyszer velem vannak

mind elhomályosodnak

szeretem a homályukat

és a magam homályát

és azokat akiknek homálya vagyok

akik pedig visszatérnek

mind másként térnek vissza

szeretem hogy másként

szeretem hogy nem lehet

az embernek nyugta

 

hogy most akkor melyik mumusmacskát váltjuk éppen valóra

hogy rizikó meg felelősség

mekkora

a Vagyok bokra

és a vagyok eldadogva

és hogy mi nő ki a vérből
és mért folyik és szárad el
és mit nem akartunk ilyen komolyan gondolni

és az a csöves néni

aki a múltkor a Sora előtt öntözte

egy flakon ásványvízzel

a betoncserepekben az üres téli földet

 

Horváth Benji