Takács Zsuzsa versei
- Részletek
Takács Zsuzsa 1938-ban született Budapesten. Kossuth-díjas költő, író, műfordító, egyetemi oktató. Meghatározó verskötetek szerzője. Legutóbbi kötete 2013-ban jelent meg, Tiltott nyelv címmel, a Magvető Kiadó gondozásában.
A Vak Remény napjai
Ott feküdt a hideg és célszerű helyen.
A gépek zúgtak, egy sporttáska
oldalzsebében őrjöngött egy mobil,
majd hirtelen föladta (tombolásának
más helyszínt keresett).
Mindenki ismeri érveit
a visszafordulásra, gondolta, holott
csak az lesz, ami volt.
Azután megállt és körbenézett.
Jó reggelt! – fiatal, női
hangra ébredt az altatás után.
Szabályosan vert ahogy a többi szív
akiket érdemes volt összeszedni még
a város és az agglomeráció utcáiról.
Úgy döntött, hogy élni akar.
Negyvenhárom szeptemberében
Látta a Máramarosból deportált férfi
Kafkát. „Mint akit szél fúj, lengedezett
előre-hátra, mikor az Appelplatzon
álltunk” esküdött. Komiszabb időket is
átvészeltem már, közölte Kafka állítólag.
Továbbá, hogy sosem hitt
annyira önmagában, mint akkor éppen,
negyvenhárom szeptemberében.
Fogalmam sincs, hogy mire gondolt.
Talán hogy sejtés rosszabb,
mint a bizonyosság?
Ő volt a testet öltött Vak Remény.
(A diához felhasznált fotó Valuska Gábor munkája)
