Hírlevél feliratkozás

Keresés

Költészet

Bodor Eszter Hanna: lebegő

Fotó: Török Levente

sodrást ami elmossa / az elhordozott erőszakot

Bővebben ...
Próza

Kiszely Márk: Kapcsolati tőke

Fotó: a szerző archívuma

Volt ez a csajom Debrecenben. Cseresznyével egyensúlyozott az ajkán, a szemében gurámikat nevelt. Tubás volt, vagy tenorkürtös, nem tudom már, a rézfúvósok között ült, a rendezői balon. Ha a nevén szólítottam, nem figyelt oda. Ha hatszögbe rendeztem a díszköveket a teste körül, magához tért.

Bővebben ...
Költészet

Rostás Mihály versei

hogyha kezembe foghatnék / egy maréknyi időt

Bővebben ...
HISZTI

HISZTI - Bartók Imre: 1939. szeptember 23.

hiszti eredetileg a női testhez kötődött – görög-latin eredetű, a 'méh' szóra vezethető vissza. A 19. századi orvosi diskurzusban a női idegrendszerhez kapcsolták, sokáig stigmatizáló diagnózisként használták. Aztán mindenkié lett: a köznyelvben mára levált a klinikai kontextusról, pejoratív árnyalatot hordoz, a túlzónak, irracionálisnak ítélt érzelmi reakciót nevezi meg. Hisztizik a gyerek, az anyós, a férfi, ha beteg – hisztiznek az írók is!

Sorozatunkban kortárs magyar szerzőket kértünk fel, hogy értelmezzék a kifejezést. 

Bővebben ...
Próza

Ádám Gergő: Krumponyász-univerzum (regényrészlet)

Fotó: a szerző archívuma

Róbert bal szeme az óramutató járása szerint, jobb szeme azzal ellentétesen forgott egyre gyorsabban, majd teljes testében rázkódni kezdett, a földre huppant, és nem mozdult többé. A feje sistergett és füstölt.

Bővebben ...
Költészet

Halmosi Sándor versei

Fotó: Székelyhidi Zsolt

Kabátujjukban több élet volt, / mint az Egyesült Nemzetekben ma

Bővebben ...
HISZTI

HISZTI - Veszprémi Szilveszter: Vers, amelyben a költő megint csak hisztikézik, nincs semmi látnivaló benne

hiszti eredetileg a női testhez kötődött – görög-latin eredetű, a 'méh' szóra vezethető vissza. A 19. századi orvosi diskurzusban a női idegrendszerhez kapcsolták, sokáig stigmatizáló diagnózisként használták. Aztán mindenkié lett: a köznyelvben mára levált a klinikai kontextusról, pejoratív árnyalatot hordoz, a túlzónak, irracionálisnak ítélt érzelmi reakciót nevezi meg. Hisztizik a gyerek, az anyós, a férfi, ha beteg – hisztiznek a költők is!

Sorozatunkban kortárs magyar szerzőket kértünk fel, hogy értelmezzék a kifejezést. 

Bővebben ...
Műfordítás

Gabriela Adameșteanu (f. Száva Csanád): A zebrán

Fotó: a szerző archívuma

Kissé félrenyomtad az embereket, szinte lökdösődés nélkül, mégis makacsul, ahogy a te korodra hál’Isten megtanultad. Képes vagy helyet csinálni magadnak közöttük. Diszkréten csináltad, a kíváncsiság nem kínzó betegség, nem alapösztön, nem kell könyökölni miatta.

Bővebben ...
Költészet

Peer Krisztián versei

Fotó: Schillinger Gyöngyvér

és csak menni, menni a nyelvvel / a totál szenilis Sanyi bácsi után

Bővebben ...
Próza

Tóth-Bertók Eszter: Meghaltam

Fotó: Csoboth Edina

A ravatalozónál állnak. Az épület homlokzatán a Feltámadunk-feliratból hiányzik a t, a legjobb barátnőm rögtön kiszúrja. Nézi a d-t, hogy az is eléggé inog, közben arra gondol, hogy mennyit szenvedtünk, amikor a lakása ajtajára illesztettük fel betűnként a nevét és hiába baszakodtunk a vízmértékkel, a mai napig ferde az egész.

Bővebben ...
HISZTI

HISZTI – Purosz Leonidasz: Helyi ár

A hiszti eredetileg a női testhez kötődött – görög-latin eredetű, a 'méh' szóra vezethető vissza. A 19. századi orvosi diskurzusban a női idegrendszerhez kapcsolták, sokáig stigmatizáló diagnózisként használták. Aztán mindenkié lett: a köznyelvben mára levált a klinikai kontextusról, pejoratív árnyalatot hordoz, a túlzónak, irracionálisnak ítélt érzelmi reakciót nevezi meg. Hisztizik a gyerek, az anyós, a férfi, ha beteg – hisztiznek a költők is!

Sorozatunkban kortárs magyar szerzőket kértünk fel, hogy értelmezzék a kifejezést. 

Bővebben ...
Költészet

Bánfalvi Samu: Charlie Kirk meghalt,

Fotó: A szerző archívuma

Amerika Amerika megölték Charlie Kirköt

Bővebben ...

Papp Attila Zsolt versei

Mondják, csak a két saruja maradt / utána, mementóként egy szomszéd / naprendszerből, ő aznap eltűnt / vagy visszatért másik életéhez. / Ellépek a tükörtől, indulok / én is, cipők az előszobában, / kint hó hull. Hosszú megérkezés lesz.

Papp Attila Zsolt 1979-ben született Lugoson. Költő, a foter.ro főszerkesztője, a Helikon folyóirat szerkesztője. Legutóbbi kötete Vízimozi címmel látott napvilágot az Erdélyi Híradó Kiadó és a FISZ gondozásában, 2014-ben.

 

A vízitigris

 

Violának

 

Mint ki most is jól végezte dolgát

s valamire les az éjszakában,

aki jóllakottan, mégis éberen

őrködik a déli partok mentén;

egy másik könyvben megírták ezt jobban,

miről álmodik a vízidzsungel

s hány vízidzsinn keresztezi útját,

míg felszínre tör, hány Atlantiszon

meg esőáztatta Macondón, hány

szögletű kerek erdőn keresztül

ér a Hold alá, hogy felmutassam:

ez lesz mától a címerállatom,

nem varrható zászlóra, csak éppen

csíkozása jelzi, létezik még

egy idomíthatatlan víziállat,

egy idomár nélküli víziország,

s míg parti népek kapnak puskatusra,

hogy célkeresztjükbe vehessék orvul,

egy távoli városban felriadnak

a zajra, ahogy kiereszti körmét,

majd lomhán visszafordul.

 

 

Húsvétolás

 

A nyugtalanító rituálék

sorában különös szerepe van

a borotválkozásnak, a tükörben

nézem a szálakat, egy-két ősz is

köztük, a mosdókagyló fölött,

ünnep van, készülődünk

az elkerülhetetlen semmittevésre.

Az asztalon a vasárnapi csaták

romjai, húslevesnek maradéka,

a világ legnagyobb magányossága

egyetlen képen: húsvéti csendélet.

Jézus most indul, lefelé valami

dombon, még nem gondol az eljövendő,

töltöttkáposztás utolsó vacsorákra,

beletelik egy kis időbe, amíg

ideér. Egymásnak háttal állunk, én

szemben a borotválkozótükörrel,

ő a Nappal, lefelé egy domboldalon.

Mondják, csak a két saruja maradt

utána, mementóként egy szomszéd

naprendszerből, ő aznap eltűnt

vagy visszatért másik életéhez.

Ellépek a tükörtől, indulok

én is, cipők az előszobában,

kint hó hull. Hosszú megérkezés lesz.