Hírlevél feliratkozás

Keresés

Próza

Várkonyi Sára: A tónál

Fotó: Horváth Andor Péter

És miről írtál? Hogy a tesóm… a féltesómat elrabolja egy emberkereskedő, de a delfinekkel együtt megmentjük. Az apának eszébe jut, hogy Hararében iskolába menet a sofőr egyszer ledudált egy kislányt az útról, aki a hátára kötve cipelte az iker öccseit.  

Bővebben ...
Költészet

Benyó Tamás versei

Fotó: Gajdos Attila

Miért elégszünk meg / az olcsó külcsínnel, / ha megtapasztaltuk, / milyen / szabadon / lebegni / a magzatvízben

Bővebben ...
Próza

Zsigmond Soma: Tamás álma (részlet)

Fotó:

Legyen egy hűvöskék szoba, mint dédmamánál. Fehér lepedőkbe vagyunk csavarva, arcaink – minden éjszaka után – nyomot hagynak. Vállamra fordulok, a hátad nézem. A fakó part jut eszembe, fjordok szürke foltjai, tenyered középen két tátongó sebhely. Ujjaim átfúrják a nyers húst, az erek felkiáltanak és a sirályok szétrebbennek. Aztán Jeruzsálem.

Bővebben ...
Költészet

Bodor Emese: Jan Palach nekifeszül a szélnek

Fotó: Sükösd Emese

Melyik város emlékezne szívesen / azokra, akiket falhoz állított?

Bővebben ...
Litmusz Műhely

Nyerges Gábor Ádám ismét a Litmusz Műhelyben

Fotó: Bach Máté

Visszatérő vendégünk volt az adásban Nyerges Gábor Ádám költő, író, szerkesztő, akinek ezúttal nem a szokásos Litmusz-kérdéseket tettük fel, hanem egy részletet hallgathattunk meg Vasgyúrók című, megjelenés előtt álló novelláskötetéből, valamint verseket írtunk közösen a dobókockákkal.

Bővebben ...
Litmusz Műhely

Nyerges Gábor Ádám - Kerber Balázs - Körtesi Márton Litmusz versei

Fotó: Litmusz Műhely

Azt hiszem, lehallgat a telefonom. / Ő koncentrál, ha kókad a figyelmem, / Neki címzik tán a promóciót is, / Már nélkülem is rákattint időnként. / Ez a bánat, ez a bánat a civilizáció.

Bővebben ...
Próza

Kocsis Gergely: Várni a váratlant (regényrészlet)

Fotó: Raffay Zsófia

Rettegve érzi, hogy egyre jobban csúszik bele ebbe az álomvilágba, hívogatja, beszippantja. Térdhajlatában ugrálni kezd egy ideg, két rángás között végtelen lassúsággal telik az idő, a levegő is ritkásabbnak tűnik, légszomj gyötri. Hangokat hall a feje fölül, ez a lehetetlen közeg nagyon felerősíti a lépések döngését, mintha valaki a fején lépkedne. Pontosan tudja, ki járkál ott fent, és azt is, hogy miért csap zajt.

Bővebben ...
Költészet

Réder Ferenc versei

Fotó: Fárizs Mihály

Négy hónapja mozdulatlan. / De a hasa / ma egy kicsit langyosabb.

Bővebben ...
Próza

Hibrid – H. P. Lovecraft: Martin Webster, a rémlényvadász

A montázs Virgil Finlay Lovecraft grafikájából, a Villa Hadriana Kentaur Mozaikjából és KingOfEvilArt 'White Polypous Thing' című grafiákájából készült. (deviantart.com/KingOfEvilArt; life_art_n_death)

„Két különböző csoporthoz tartozó élőlény kereszteződéséből vagy keresztezésével létrejött, mindkét szülő genetikai tulajdonságát hordozó utód és ezeknek utódai.”

Bővebben ...
Költészet

Makó Ágnes versei

Fotó: Székelyhidi Zsolt

Rajtad mi van? / Visszaírnál csak annyit, / hogy látod ezt?

Bővebben ...
Műfordítás

Peter Russell: Velence télen, Gittának Berlinben

Kollázs: SZIFONline

Édes burgonyát süt Sant’Angelo, / Skarlát rácson izzik a gesztenye.

Bővebben ...
Költészet

Hibrid – Tandori Dezső: Miért van inkább a Semmi, mint a majom? (Nemes Z. Márió)

„Két különböző csoporthoz tartozó élőlény kereszteződéséből vagy keresztezésével létrejött, mindkét szülő genetikai tulajdonságát hordozó utód és ezeknek utódai.”

Bővebben ...
Fotó: Som Balázs

Nagy Anna versei

Ne gondolj rá, hogy a hidegtől sápadt fodrok gyűlnek / szemed alá, hogy áthallatszik mások éjszakája. Ne gondolj rá, hogy épp most felejtenek / el, amikor valaki épp megszületik, valaki először írja le a k betűt, valaki először érez / benzinillatot, amikor egy író épp megelőzi a korát.


házirend

Nem szabad arra gondolni, hogy a nyár statikus langymeleg, hogy a szeptember ázott
lakótelepek szaga, hajléktalanok szokott helye üresen. Meggyászolni valamit, ami még
el sem. Az idő nem neked dolgozik, nem szabad arra gondolni, hogy még egyszer ennyit
már nem lehet egyedül. Éveidet szeletekre vágom és kördiagramot készítek, mint
a harmadikos matekkönyvben. A szeletek egyre keskenyebbek lesznek, nézd, gyorsabban
öregszünk, mint ezelőtt bármikor. Ne gondolj rá, hogy a hidegtől sápadt fodrok gyűlnek
szemed alá, hogy áthallatszik mások éjszakája. Ne gondolj rá, hogy épp most felejtenek
el, amikor valaki épp megszületik, valaki először írja le a k betűt, valaki először érez
benzinillatot, amikor egy író épp megelőzi a korát. Ne gondolj rá, hogy már nem tehetsz
meg mindent. Nem lehetsz ipari alpinista, állatkertigazgató, vagy nem láthatod többé
a nagyapád. Nem lehetsz többé nyolcéves. Gondolj inkább a napfelkeltékre, gondolj
egyszerű dolgokra, szerda esti nagybevásárlásokra, a túl hangos zenére. Ha megnyugtat
a változatlanság, gondolj hidakra és az ünnepi nyitvatartásra, gondolj rám. Gondolj nagy
szavakra, mint a szerelem vagy a poliszacharid, jusson eszedbe, hogy neked ezekkel nem
kell törődnöd. Nézd, mennyivel könnyebb most.

Negyedik fal

Szokásaid kiszorítják fejemből a sajátjaimat,
félmondataid terjeszkednek az agykérgemben.
A hátrahagyott tények kitöltik a hiányt,
mindig lefoglal, ha van mit felejteni.

Újrahasznosítalak minden találkozásban,
elmosogatom a gyerekkorod, belevasalom
az ünneplőmbe a csalódásaid. Mindenkiben
felismerlek, mindenkiben szeretnélek
felismerni. Elfáradok nem törődni.

Mindent magadra vehetsz. Amíg lehet,
kerülöm a megérkezést, amíg úton vagyok,
szükségtelen a beismerés. Itt senki nem
fogja lebontani a negyedik falat, a hallgatást

nem érdemes megtörni, ha nincs mit
mondanod. Mindent magamra vehetek,
úgy, mint akinek megváltást ígértek,
csak nem szóltak, hogy elmarad.

 

Nagy Anna 2001-ben született, Püspökladányban él, jelenleg a debreceni Tóth Árpád Gimnázium végzős tanulója. Versei eddig a KULTer.hu-n jelentek meg.