Tőzsér Árpád verse
- Részletek
- Írta: Tőzsér Árpád
Csodáltam a lovasgaz- / dákat, hogy szekerezés köz- / ben honnan tudják: a ló vizel- / ni kíván?
Hegytomporok közt vízesés
Hegytomporok közt vízesés,
turistalátványosság a lovak
faránál, technén innen, turis-
ták nélküli természet-áhítat-
ban. Csodáltam a lovasgaz-
dákat, hogy szekerezés köz-
ben honnan tudják: a ló vizel-
ni kíván? Ökröket többször
láttam menet közben hugyoz-
ni, lovat, főleg kancát − soha.
Az, ha vizelt, szertartásosan
tette: két hátsó lábával mér-
sékelt terpeszbe állt, farkát
finnyásan magasra tartotta −
testváza ajzott íjként feszült.
Én ilyenkor, gyermekként,
persze nem a Niagarára gon-
doltam, hanem arra, hogy a
lovak valószínűleg sört pisál-
nak, egyébként a felnőttek
miért mondanák némely sörre,
hogy olyan, akár a lóhúgy?
Meg arra, hogy vajon miért
olyan tisztaságmániásak a
lovak, mikor az én önazo-
nosságomhoz szorosan hoz-
zátartozott a sár és a maszat.
(Szomszédunk, G. bácsi sok-
szor eldicsekedett vele, hogy
Holló nevű lova csikókorá-
ban nem volt hajlandó csak
tiszta alomra − csecsemő
tiszta pelenkába − pisálni.)
Most viszont azon tűnődöm,
hogy Xenophón csillagászai
hogyan számíthatták ki vajon
a kancák vizeletének sugara
és a hátsó száruk által bezárt
szögből a mindenkori folyó
háború végét és kimenetelét.
Tőzsér Árpád 1935-ben született Gömörpéterfalán. Többek között a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas és József Attila-díjas szlovákiai magyar író, költő, szerkesztő, kritikus, irodalomtörténész, műfordító és egyetemi oktató, Érdemes Művész.
