Hírlevél feliratkozás

Keresés

Költészet

Farkas Arnold Levente: teketória

Fotó: A szerző archívuma

mint / teketória nélküli szóban / a méla igazság

Bővebben ...
HISZTI

HISZTI - Korda Bonifác: A nagy fölemelkedés

hiszti eredetileg a női testhez kötődött – görög-latin eredetű, a 'méh' szóra vezethető vissza. A 19. századi orvosi diskurzusban a női idegrendszerhez kapcsolták, sokáig stigmatizáló diagnózisként használták. Aztán mindenkié lett: a köznyelvben mára levált a klinikai kontextusról, pejoratív árnyalatot hordoz, a túlzónak, irracionálisnak ítélt érzelmi reakciót nevezi meg. Hisztizik a gyerek, az anyós, a férfi, ha beteg – hisztiznek az írók is!

Sorozatunkban kortárs magyar szerzőket kértünk fel, hogy értelmezzék a kifejezést. 

Bővebben ...
Műfordítás

Tímea Sipos (f. Bori Ági): Öklökkel teli gyomor II.

Fotó: a szerző archívuma

Ha apám tudta, hogyan kell enni, akkor anyám azt tudja, hogyan kell koplalni. Egész gyerekkoromban vagy koplalt, vagy folyékony diétán volt, miközben apám zabált és dohányzott és énekelt és ivott.

Bővebben ...
Műfordítás

Tímea Sipos (f. Bori Ági): Öklökkel teli gyomor I.

Fotó: a szerző archívuma

Amit nem merek elmondani anyámnak az az, hogy ez nem egy egyszerű húgyúti fertőzés. Apám családjában van egy széles körben elterjedt hiedelem, miszerint a szellemek lábtól felfelé hatolnak be egy nő testébe.

Bővebben ...
Költészet

Bodor Eszter Hanna: lebegő

Fotó: Török Levente

sodrást ami elmossa / az elhordozott erőszakot

Bővebben ...
Próza

Kiszely Márk: Kapcsolati tőke

Fotó: a szerző archívuma

Volt ez a csajom Debrecenben. Cseresznyével egyensúlyozott az ajkán, a szemében gurámikat nevelt. Tubás volt, vagy tenorkürtös, nem tudom már, a rézfúvósok között ült, a rendezői balon. Ha a nevén szólítottam, nem figyelt oda. Ha hatszögbe rendeztem a díszköveket a teste körül, magához tért.

Bővebben ...
Költészet

Rostás Mihály versei

hogyha kezembe foghatnék / egy maréknyi időt

Bővebben ...
HISZTI

HISZTI - Bartók Imre: 1939. szeptember 23.

hiszti eredetileg a női testhez kötődött – görög-latin eredetű, a 'méh' szóra vezethető vissza. A 19. századi orvosi diskurzusban a női idegrendszerhez kapcsolták, sokáig stigmatizáló diagnózisként használták. Aztán mindenkié lett: a köznyelvben mára levált a klinikai kontextusról, pejoratív árnyalatot hordoz, a túlzónak, irracionálisnak ítélt érzelmi reakciót nevezi meg. Hisztizik a gyerek, az anyós, a férfi, ha beteg – hisztiznek az írók is!

Sorozatunkban kortárs magyar szerzőket kértünk fel, hogy értelmezzék a kifejezést. 

Bővebben ...
Próza

Ádám Gergő: Krumponyász-univerzum (regényrészlet)

Fotó: a szerző archívuma

Róbert bal szeme az óramutató járása szerint, jobb szeme azzal ellentétesen forgott egyre gyorsabban, majd teljes testében rázkódni kezdett, a földre huppant, és nem mozdult többé. A feje sistergett és füstölt.

Bővebben ...
Költészet

Halmosi Sándor versei

Fotó: Székelyhidi Zsolt

Kabátujjukban több élet volt, / mint az Egyesült Nemzetekben ma

Bővebben ...
HISZTI

HISZTI - Veszprémi Szilveszter: Vers, amelyben a költő megint csak hisztikézik, nincs semmi látnivaló benne

hiszti eredetileg a női testhez kötődött – görög-latin eredetű, a 'méh' szóra vezethető vissza. A 19. századi orvosi diskurzusban a női idegrendszerhez kapcsolták, sokáig stigmatizáló diagnózisként használták. Aztán mindenkié lett: a köznyelvben mára levált a klinikai kontextusról, pejoratív árnyalatot hordoz, a túlzónak, irracionálisnak ítélt érzelmi reakciót nevezi meg. Hisztizik a gyerek, az anyós, a férfi, ha beteg – hisztiznek a költők is!

Sorozatunkban kortárs magyar szerzőket kértünk fel, hogy értelmezzék a kifejezést. 

Bővebben ...
Műfordítás

Gabriela Adameșteanu (f. Száva Csanád): A zebrán

Fotó: a szerző archívuma

Kissé félrenyomtad az embereket, szinte lökdösődés nélkül, mégis makacsul, ahogy a te korodra hál’Isten megtanultad. Képes vagy helyet csinálni magadnak közöttük. Diszkréten csináltad, a kíváncsiság nem kínzó betegség, nem alapösztön, nem kell könyökölni miatta.

Bővebben ...
Fotó: A szerző archívuma.

Farkas Arnold Levente: nem illik

tizenharmadik töredék, / pócsmegyer, huszonhárom feb- / ruár kilenc, csütörtök, tá- / mad a látszat, bár a való- // ság őrzi nyugalmát


tizenkettedik töredék,
pócsmegyer, huszonhárom feb-
ruár nyolc, szerda, jó ez az
ing, csak szűk, mert képzelet őr-

zi az álmot, gombom, a kék,
leszakadt már, téved a né-
ma valóság, persze aján-
dék ingnek a gombját mégse

nem illik illetni kriti-
kával, csíkos, mégse sová-
nyít, bontom a börtönöm ir-

galmatlan rácsait ésszel,
mert ész nélkül a lélek is
őrült, táncol az angyalszárny


tizenharmadik töredék,
pócsmegyer, huszonhárom feb-
ruár kilenc, csütörtök, tá-
mad a látszat, bár a való-

ság őrzi nyugalmát, a szó-
tárban a diktátort mege-
lőzi a demokrata, ver-
sem a hajnali fényben a

hajnalt zengi sötéten, mon-
datokból és szavakból áll,
a világ a szótár maga,

táncol az angyal a kertben,
gyermekek űzik a rosszat,
a szótárból is kihúzzák


tizennegyedik töredék,
pócsmegyer, huszonhárom feb-
ruár tíz, péntek, töltött ká-
posztát ettem, mert volt vele

dolgom, emlékekből épül
az oltár templomi csöndje,
gyomrom az űrt nehezen vi-
seli, trónt rak köveimből

angyal a kertben, vagy tán ol-
tárt, mit tudom én már, épül
a szent hagyományból az em-

lék, templomi szentély, rajzolt
felhőkből hang szólít, menj ni-
nivébe, prófétálj lustán



tizenötödik töredék,
pócsmegyer, huszonhárom feb-
ruár tizenegy, szombat, pró-
fétálj lustán, mint cetnek a

gyomra a szűzről, megszüle-
tik majd gyermek az ólban, an-
gyali játék két keze közt
kegyelem, bűn és az a má-

sik, a lélek, fekszik az ágy-
ban prófétája az úrnak,
a lusta, internetről szedd

le igéjét, van wifi, hur-
rá, szedd le helyett tán töltsd le
a jobb itt, kertben a kígyó


tizenhatodik töredék,
pócsmegyer, huszonhárom feb-
ruár tizenkettő, vasár-
nap, kertben a kígyó, mint ka-

cagás, úgy bújik a fáknak
árnya mögé, lehetőség
volna a bűnre akármi,
félrevezérünk félrevezé-

rel, látszat az ország, az
egyik legjobb könyv, amit el-
olvastam, a pillangó volt,

robban a csönd, az alázat
némán, nincs hatalom, csak
széttörtént uralom, rab fogság


Farkas Arnold Levente
1979. január 30-án született Nagyváradon. Az általános iskola elvégzése után Szobra került, ott érettségizett, majd felvételt nyert Debrecenbe. Az egyetem megkezdését követően tett egy vargabetűt, rövid ideig Budapesten volt a lazarista szerzetesrend novíciusa. Visszatért Debrecenbe, ahol egy kocsmában megismerte leendő első feleségét, diplomázott (magyar-filozófia szak), majd tanárként, kollégiumi nevelőtanárként dolgozott. Debrecenből a Szentendrei-szigetre költözött. Jelenleg is itt él első feleségével és gyermekeivel, általános iskolában tanítja nemzetét (nem középiskolás fokon). Írásai különböző folyóiratokban látnak napvilágot. Három önálló kötete is megjelent (A másik Júdás, anyám teste, brácsahúr). Nem különösebben tehetséges.