Hírlevél feliratkozás

Keresés

Műfordítás

Luciana Ratto (f. Sokcsevits Judit Ráhel): Apu, melyikünket mentenéd meg?

Fotó: a szerző archívuma

Azt mondják, a második gyerekkel megduplázódik a szeretet, azt mondják, hogy ezt kell mondani az elsőszülötteknek, de most két kiskutyaszem könyörög, hogy őt válasszam, és hagyjam veszni a másikat.

Bővebben ...
Műfordítás

Andrei Dósa (f. Horváth Benji): Sok erő és egy csipetnyi gyöngédség

Fotó: Veronica Ștefăneț

Igyekszem a lehető legokésabban hozzáállni a nőkhöz, még ha nagyrészt nőgyűlölő és szexista klisék sorozatába csúszik is bele az agyam. Mindenféle disznó vicceken nőttem fel, amelyeknek a főszereplői Móricka és Bulă voltak. Gyakran éreztem kísértést, hogy mint a viccben Bulă, azt mondjam a barátnőimnek, tetszik, ahogy gondolkodsz.

Bővebben ...
Költészet

Holczer Dávid versei

Fotó: Szántó Bence Attila

Isten tudja mire képes / egy ember seprűvel a kezében

Bővebben ...
Próza

Baqais Dávid: nem lenne boldogabb

Fotó: James Herbert

és akkor se lenne boldogabb, ha aztán öt vesztes pályázat után elkezdene egy kocsmában pultozni, hogy leplezze az ismerősei előtt az örökölt transzgenerációs vagyonát, ami miatt folyamatos bűntudatot érez, de akkor se, ha megtudná, hogy a barátjának háromszor annyi van a takarékszámláján, mint neki, és ő még bűntudatot sem érez

Bővebben ...
Próza

Szeifert Natália: Kopognak

Fotó: a szerző archívuma

részlet a Hóember a Naprendszerben című regényből

Bővebben ...
Költészet

Zsigmond Soma versei

Fotó: Pénzes Johanna

Lépteid alatt felnyög a parketta, ablakot nyitsz, / a levegő idegen csípése nem ébreszt fel.

Bővebben ...
Költészet

Kollár Árpád versei

Fotó: Keller Ami

az almahéjon azt a pici, barna a foltot

Bővebben ...
Próza

Murányi Zita: Halálfélelem

Fotó: a szerző archívuma

A férfiaktól is ösztönösen tartok, képtelen vagyok nem hidegen viszonozni az érintést, ujjaimat egyedül a pusztulás mozgatja, amihez érek, tönkremegy, atomjaira hullik.

Bővebben ...
Próza

Lázár Bence András: Saldanha. Lisszabon. Kacsakagyló.

Fotó: a szerző archívuma

Azt mondják, Lisszabonban, a fehér városban, egészen máshogy megy le a nap. Legalábbis a portugálok ezt hiszik, és azon a csütörtöki délelőttön egy bizonyos Weisz Máté és egy bizonyos Perr Rebeka is ezt hitte.

Bővebben ...
Költészet

Benkő Imola Orsolya versei

Fotó: Szerdahelyi Mátyás

helyzet van a 10. C osztályban a kolléga / túl fiatal

Bővebben ...
Költészet

Saád Anna versei

Fotó: Sárközi Bence

de bennem ragadnak tanításaid / amik szerint élnem kéne

Bővebben ...
Költészet

Vincze Szabolcs versei

Fotó: Pavlovits Gitta

A Braille-írás panaszkodik / a hozzád érő kezekről

Bővebben ...
Fotó: A szerző archívuma.

Farkas Arnold Levente: nem illik

tizenharmadik töredék, / pócsmegyer, huszonhárom feb- / ruár kilenc, csütörtök, tá- / mad a látszat, bár a való- // ság őrzi nyugalmát


tizenkettedik töredék,
pócsmegyer, huszonhárom feb-
ruár nyolc, szerda, jó ez az
ing, csak szűk, mert képzelet őr-

zi az álmot, gombom, a kék,
leszakadt már, téved a né-
ma valóság, persze aján-
dék ingnek a gombját mégse

nem illik illetni kriti-
kával, csíkos, mégse sová-
nyít, bontom a börtönöm ir-

galmatlan rácsait ésszel,
mert ész nélkül a lélek is
őrült, táncol az angyalszárny


tizenharmadik töredék,
pócsmegyer, huszonhárom feb-
ruár kilenc, csütörtök, tá-
mad a látszat, bár a való-

ság őrzi nyugalmát, a szó-
tárban a diktátort mege-
lőzi a demokrata, ver-
sem a hajnali fényben a

hajnalt zengi sötéten, mon-
datokból és szavakból áll,
a világ a szótár maga,

táncol az angyal a kertben,
gyermekek űzik a rosszat,
a szótárból is kihúzzák


tizennegyedik töredék,
pócsmegyer, huszonhárom feb-
ruár tíz, péntek, töltött ká-
posztát ettem, mert volt vele

dolgom, emlékekből épül
az oltár templomi csöndje,
gyomrom az űrt nehezen vi-
seli, trónt rak köveimből

angyal a kertben, vagy tán ol-
tárt, mit tudom én már, épül
a szent hagyományból az em-

lék, templomi szentély, rajzolt
felhőkből hang szólít, menj ni-
nivébe, prófétálj lustán



tizenötödik töredék,
pócsmegyer, huszonhárom feb-
ruár tizenegy, szombat, pró-
fétálj lustán, mint cetnek a

gyomra a szűzről, megszüle-
tik majd gyermek az ólban, an-
gyali játék két keze közt
kegyelem, bűn és az a má-

sik, a lélek, fekszik az ágy-
ban prófétája az úrnak,
a lusta, internetről szedd

le igéjét, van wifi, hur-
rá, szedd le helyett tán töltsd le
a jobb itt, kertben a kígyó


tizenhatodik töredék,
pócsmegyer, huszonhárom feb-
ruár tizenkettő, vasár-
nap, kertben a kígyó, mint ka-

cagás, úgy bújik a fáknak
árnya mögé, lehetőség
volna a bűnre akármi,
félrevezérünk félrevezé-

rel, látszat az ország, az
egyik legjobb könyv, amit el-
olvastam, a pillangó volt,

robban a csönd, az alázat
némán, nincs hatalom, csak
széttörtént uralom, rab fogság


Farkas Arnold Levente
1979. január 30-án született Nagyváradon. Az általános iskola elvégzése után Szobra került, ott érettségizett, majd felvételt nyert Debrecenbe. Az egyetem megkezdését követően tett egy vargabetűt, rövid ideig Budapesten volt a lazarista szerzetesrend novíciusa. Visszatért Debrecenbe, ahol egy kocsmában megismerte leendő első feleségét, diplomázott (magyar-filozófia szak), majd tanárként, kollégiumi nevelőtanárként dolgozott. Debrecenből a Szentendrei-szigetre költözött. Jelenleg is itt él első feleségével és gyermekeivel, általános iskolában tanítja nemzetét (nem középiskolás fokon). Írásai különböző folyóiratokban látnak napvilágot. Három önálló kötete is megjelent (A másik Júdás, anyám teste, brácsahúr). Nem különösebben tehetséges.