Hírlevél feliratkozás

Keresés

Seres Lili Hanna versei

A vénlányra új szót kell találnod

Bővebben...

Lavinia Braniște (f. Mărcuțiu-Rácz Dóra): Belsőnulla

Egy adott ponton megpróbáltam elpanaszolni a dolgot a főnöknőnek, de hiába. Az irodában mindenki, de abszolút mindenki az a típusú ember, aki az autója ajtajánál messzebbre nem hajlandó elgyalogolni. A főnöknő nevetett, és rám hagyta, hogy értsek ebből a nevetésből, amit akarok.

Bővebben...

Acsai Roland versei

Ki fél, lehúzza estig a félelem-spirál, / és háztalan huzatban az éj forog vele.

Bővebben...

Puskás Panni: Szép, akkor is (regényrészlet)

Vagy tarthatnának egy nyilvános kivégzést az egyetem kertjében, ahol tőlem, meg a hozzám hasonló méltatlanul sokat élt oktatóktól egy füst alatt megszabadulhatnának. Nevünket pedig egy emléktábla őrizné az alma mater falán: itt nyugszanak egyetemünk legfölöslegesebb tanárai, akik arra sem voltak képesek, hogy időben elpatkoljanak. Legyen könnyű nekik a föld!

Bővebben...

Pocsai János versei

Hisz a számmisztikában, / miközben tagadja, racionálisan, Istenét.

Bővebben...

Elisa Shua Dusapin (f. Kállay Eszter): A szemhéj nélküli szem

Egy hirtelen csobbanással feltűnt valami a felszínen, egy pillanatra megremegett, majd újra alábukott. Aurore felült. Közben a forma visszatért, és mozdulatlanul lebegett. Aurore agyán az villant át, hogy az apja az, és ez az ő hibája – hallgatnia kellett volna rá, távol kellett volna maradnia a parttól, megérezték a vért, az apját pedig, aki a víz alatt volt, széttépték.

Bővebben...

Murányi Zita versei

míg meg nem érkezel / testem mozdulatlan parkettacsík

Bővebben...

Demeter Arnold versei

talán nem vagyok elég nagy / hogy úgy szólítsanak / ne lopj

Bővebben...

Orcsik Roland: Hordozható óceán (regényrészlet)

Adriana úgy hörgött, mintha démonok szállták volna meg, nem nő volt már, ám nem is férfi: könyörtelen erő. Amikor befejezte, lehajtotta fejét, a vonójáról lógtak a szakadt szőrszálak.

Bővebben...

Margaret Atwood (f. Csonka Ági): Metempszichózis, avagy a lélek utazása

Jómagam például csigából egyenesen emberré lettem, nem voltam közben guppi, cápa, bálna, bogár, teknős, aligátor, görény, csupasz turkáló, hangyász, elefánt vagy orangután.

Bővebben...

Karácsony-Rácz Boglárka: Nem látja a felszínt, azt álmodja

Woolf legalább hat-nyolc soron át ír a borzongásról, anélkül, hogy leírná a borzongás szót, mondja. Hallgatja Zelmát, próbálja visszaidézni, hol ír Woolf a borzongásról, és egyáltalán mit érthet alatta, hogy ez a borzongás fenyegető, vagy kellemes inkább.

Bővebben...

Kátai Boróka versei

a sötét tó mellett / vágyom újra repülni

Bővebben...

Fotó: A szerző archívuma.

Farkas Arnold Levente: nem illik

tizenharmadik töredék, / pócsmegyer, huszonhárom feb- / ruár kilenc, csütörtök, tá- / mad a látszat, bár a való- // ság őrzi nyugalmát


tizenkettedik töredék,
pócsmegyer, huszonhárom feb-
ruár nyolc, szerda, jó ez az
ing, csak szűk, mert képzelet őr-

zi az álmot, gombom, a kék,
leszakadt már, téved a né-
ma valóság, persze aján-
dék ingnek a gombját mégse

nem illik illetni kriti-
kával, csíkos, mégse sová-
nyít, bontom a börtönöm ir-

galmatlan rácsait ésszel,
mert ész nélkül a lélek is
őrült, táncol az angyalszárny


tizenharmadik töredék,
pócsmegyer, huszonhárom feb-
ruár kilenc, csütörtök, tá-
mad a látszat, bár a való-

ság őrzi nyugalmát, a szó-
tárban a diktátort mege-
lőzi a demokrata, ver-
sem a hajnali fényben a

hajnalt zengi sötéten, mon-
datokból és szavakból áll,
a világ a szótár maga,

táncol az angyal a kertben,
gyermekek űzik a rosszat,
a szótárból is kihúzzák


tizennegyedik töredék,
pócsmegyer, huszonhárom feb-
ruár tíz, péntek, töltött ká-
posztát ettem, mert volt vele

dolgom, emlékekből épül
az oltár templomi csöndje,
gyomrom az űrt nehezen vi-
seli, trónt rak köveimből

angyal a kertben, vagy tán ol-
tárt, mit tudom én már, épül
a szent hagyományból az em-

lék, templomi szentély, rajzolt
felhőkből hang szólít, menj ni-
nivébe, prófétálj lustán



tizenötödik töredék,
pócsmegyer, huszonhárom feb-
ruár tizenegy, szombat, pró-
fétálj lustán, mint cetnek a

gyomra a szűzről, megszüle-
tik majd gyermek az ólban, an-
gyali játék két keze közt
kegyelem, bűn és az a má-

sik, a lélek, fekszik az ágy-
ban prófétája az úrnak,
a lusta, internetről szedd

le igéjét, van wifi, hur-
rá, szedd le helyett tán töltsd le
a jobb itt, kertben a kígyó


tizenhatodik töredék,
pócsmegyer, huszonhárom feb-
ruár tizenkettő, vasár-
nap, kertben a kígyó, mint ka-

cagás, úgy bújik a fáknak
árnya mögé, lehetőség
volna a bűnre akármi,
félrevezérünk félrevezé-

rel, látszat az ország, az
egyik legjobb könyv, amit el-
olvastam, a pillangó volt,

robban a csönd, az alázat
némán, nincs hatalom, csak
széttörtént uralom, rab fogság


Farkas Arnold Levente
1979. január 30-án született Nagyváradon. Az általános iskola elvégzése után Szobra került, ott érettségizett, majd felvételt nyert Debrecenbe. Az egyetem megkezdését követően tett egy vargabetűt, rövid ideig Budapesten volt a lazarista szerzetesrend novíciusa. Visszatért Debrecenbe, ahol egy kocsmában megismerte leendő első feleségét, diplomázott (magyar-filozófia szak), majd tanárként, kollégiumi nevelőtanárként dolgozott. Debrecenből a Szentendrei-szigetre költözött. Jelenleg is itt él első feleségével és gyermekeivel, általános iskolában tanítja nemzetét (nem középiskolás fokon). Írásai különböző folyóiratokban látnak napvilágot. Három önálló kötete is megjelent (A másik Júdás, anyám teste, brácsahúr). Nem különösebben tehetséges.