Hírlevél feliratkozás

Keresés

Próza

Zsigmond Soma: Lars (részlet)

Fotó:

Az utóbbi időben leginkább egyedül megyek az erdőbe. De csak ősszel és télen. Tudniillik allergiás vagyok minden gazra. Tavasszal egyenesen gyűlölöm a természetet. Nem azért, mert tüsszentenem kell és bedugul az orrom, hanem azért, mert ilyenkor nem mehetek. Télen meztelenek a fák. Önmagukkal azonosak, nem takarja ki őket semmi.

Bővebben ...
Költészet

Kabdebon János versei

Fotó: A szerző archívuma.

Vágd ki a nyelvem, / Roppantsd pozdorja gerincem, / Hadd legyek lárva

Bővebben ...
Próza

Takács Nándor: Az ünnepek után

Fotó: Takács-Csomai Zsófia

Az úrnők és urak kocsikról szemlélték a fennforgást, a sunyi zsebtolvaj pedig épp egy gondolataiba merülő férfi nyomába eredt. A kép jobb alsó sarkában egy hosszú bajszú, fekete ruhás rendőr szemlézte a terepet… Akárhányszor beszélt róla, János minden alkalommal ugyanazokat a szereplőket nevezte meg kedvenceiként, és hosszan méltatta a festő kompozíciós technikáját.

Bővebben ...
Költészet

Szabolcsi Alexander versei

Fotó: Konkol Máté

A versbe bele kell halni, vagy mintha / ezt érezném, ezt tanultam volna valakitől, / férfiak négyszemközti beszéde, / hogy a vers egy csapóajtó, hátsóablak / amin ki és bemászni lehet csupán

Bővebben ...
Litmusz Műhely

Simon Bettina a Litmusz Műhelyben

Fotó: Simon Bettina

Vendégünk volt Simon Bettina író, költő, művészettörténész, aki szerint a „mi az irodalom?” kérdés maga az irodalom.

Bővebben ...
Költészet

Farkas Arnold Levente versei

Fotó: A szerző archívuma.

hallottalak sírni uram / de a könnyed bizonytal / an bizonytalan minden

Bővebben ...
Litmusz Műhely

Simon Bettina - Kerber Balázs - Körtesi Márton: Az éjszaka fényszíve

Fotó: Litmusz Műhely

Ömlik belőlem / a malőr, idegesen bámulom a csillárt, / a hátam mögött érzem a fintorgást, / és megtölti az éjszaka kezemben a poharat.

Bővebben ...
Költészet

Szabó Gergely versei

Fotó: Székelyhidi Zsolt

bárcsaknénik és bezzegbácsik ökoszivárványos szatyraiba / szorult mákszemként hallgatunk 

Bővebben ...
Próza

Palotai Péter: Limbó Hintó

Fotó: Fejes Márton

Most, hogy járműtulajdonossá válok, eldöntöttem, hogy vállalkozni fogok – haladjunk a korral –, és Pityuval közösen csapatjuk majd az utakon. Szóval, modernizálunk. Megyünk az úri negyedbe, szekérrel. Nem is hinné el senki, mi mindent kidobnak a naccságák. Mi meg begyűjtjük, de most már majd ipari mértékben, nem csak úgy kicsiben. A hasznos limlom megy a zsibire, eladjuk. 

Bővebben ...
Folyó/irat/mentés

Ideje a megbecsülésnek - Lapszemle irodalmi folyóiratok december és januári lapszámaiból

Montázs: SZIFONline

Talán senki nem vitatja, hogy a magyar irodalmi folyóiratok minősége messze túlszárnyalja azt, amit egyre szűkösebb anyagi támogatottságuk megengedne. Emiatt lapszemlém vélhetően akkor járna el helyesen, ha minden egyes december-januári megjelenést végigvenne. Ez azonban egy jótékony, ám voltaképp megúszós írást eredményezne. Merthogy miután befutott a felkérés e feladat elvégzésére, – hogy a lapszemle ne ,,csak” lapszemle legyen – zsigerből egészen más gondolatok is elkezdtek kavarogni bennem, melyeknek közös pontjaként tűnt fel a talán folyóiratszemlébe nem illő illetlen kérdés, hogy mi az, ami hiányzik?

Bővebben ...
Költészet

Szűcs Anna Emília: a körmök rossz sorrendben nőnek

Fotó: Ladányi Jancsó Jákob

azt hajtogatod, a rosszul megválasztott szavak ölnek, / de szerintünk a jól megválasztottak is

Bővebben ...
Költészet

Majláth Ákos versei

Fotó: Gyéresi Orsolya

A többi mag jó földbe esett. / Szárba szökkent ott a szégyen, / burjánzottak az önvádlás sötétzöld / levelei. Később termést hoztak: / gyomorgörcsöt, értelmetlen alázatot. / Egyik harmincszorost, / másik hatvanszorost, / sőt, volt amelyik százszorost.

Bővebben ...
Fotó: Tamás Zsófia

André Ferenc: Csuklásgyakorlatok

versbe sodort nikotint / elslukkolni muszáj. csikkre csücsülve a száj / füstölög, izzik a vers

 

Parti Nagy Lajos 70

hexameter 

őszbe hajaz, nyekereg tisztességről ez a péntek.
csillagzat leragyog rám, és hunyorogva beenyvez
éji tekintete. így takarózom a múltba, jövőbe.
megjósolni ki tudja nekem, hol botlok el újra?
nincs ma egyensúly, nincs ma igazság, csalfa a mérleg.
gyűrt szavaidból rakni magamba privát nehezéket,
mégsem mérhetem össze magam ma a mindenséggel,
túl nagy a ballaszt, gyémánttengelye kezd repedezni,
hullik az ég rám, mint puha hársfák lombsusogása.
elköltöztek a lírák, mind itt hagytak az őszben,
hol vacogás, zivatar, s a didergő szív kaparászgat.
péntek van, szomorú péntek, s én nincs hova bújjak,
nincs menedék, októberi égbolt, zsupsz, leszakad rám!
elbitorolja a félelmem, meg a gyűrt akarásom,
szétszedi, és kiteríti a verset a földre vacogni.
szívemet összecsomózza, a nyelvem a szél bitorolja,
mondataim kirabolja vihogva a Hold, s kisajátít.

*

pentameter

éled a pentameter, hát nézz ide, máris
görcsöl az ujjperecem, nem görbül a tollam.
elfut alólam a vers, ég számban az ánizs,
hol fut a rímhelyzet? s idebújna, ha volna?
szárnyal a pentameter, csivitelve az égbe,
ketrece ajtaja nyitva maradva, kilebben.
annyira mézes e vers, hát mondja ki végre,
így egerészik, Attila, a macska ma kint, s bent.

pentameter, ha törni kell

nyüszköl a líra vadul, s hát aki még odanyúl,
ujján sárgul a tint’: versbe sodort nikotint
elslukkolni muszáj. csikkre csücsülve a száj
füstölög, izzik a vers, mint, ha pofont lekeversz.
sírhatnék kaparász, arcbőrt csíp a parázs.
perzsel a pentameter, az ki ma sír, te leszel.
szívd le tüdőre a gyászt, és sohasem magyarázd
versed senkinek el! jobb, ha te sem hiszed el,
mert becsavar, kiteker. zárul a pentameter.

 

André Ferenc (1992, Csíkszereda) költő, slammer, műfordítő, a Látó folyóirat versrovatának szerkesztője. A Hervay Könyvek és a hmm füzetek sorozatok társszerkesztője. Jelenleg Kolozsváron él. Legutóbbi kötete: Kepler horoszkópírás közben letér a pályájáról (Jelenkor, Budapest, 2023)