Hírlevél feliratkozás

Keresés

Műfordítás

Luciana Ratto (f. Sokcsevits Judit Ráhel): Apu, melyikünket mentenéd meg?

Fotó: a szerző archívuma

Azt mondják, a második gyerekkel megduplázódik a szeretet, azt mondják, hogy ezt kell mondani az elsőszülötteknek, de most két kiskutyaszem könyörög, hogy őt válasszam, és hagyjam veszni a másikat.

Bővebben ...
Műfordítás

Andrei Dósa (f. Horváth Benji): Sok erő és egy csipetnyi gyöngédség

Fotó: Veronica Ștefăneț

Igyekszem a lehető legokésabban hozzáállni a nőkhöz, még ha nagyrészt nőgyűlölő és szexista klisék sorozatába csúszik is bele az agyam. Mindenféle disznó vicceken nőttem fel, amelyeknek a főszereplői Móricka és Bulă voltak. Gyakran éreztem kísértést, hogy mint a viccben Bulă, azt mondjam a barátnőimnek, tetszik, ahogy gondolkodsz.

Bővebben ...
Költészet

Holczer Dávid versei

Fotó: Szántó Bence Attila

Isten tudja mire képes / egy ember seprűvel a kezében

Bővebben ...
Próza

Baqais Dávid: nem lenne boldogabb

Fotó: James Herbert

és akkor se lenne boldogabb, ha aztán öt vesztes pályázat után elkezdene egy kocsmában pultozni, hogy leplezze az ismerősei előtt az örökölt transzgenerációs vagyonát, ami miatt folyamatos bűntudatot érez, de akkor se, ha megtudná, hogy a barátjának háromszor annyi van a takarékszámláján, mint neki, és ő még bűntudatot sem érez

Bővebben ...
Próza

Szeifert Natália: Kopognak

Fotó: a szerző archívuma

részlet a Hóember a Naprendszerben című regényből

Bővebben ...
Költészet

Zsigmond Soma versei

Fotó: Pénzes Johanna

Lépteid alatt felnyög a parketta, ablakot nyitsz, / a levegő idegen csípése nem ébreszt fel.

Bővebben ...
Költészet

Kollár Árpád versei

Fotó: Keller Ami

az almahéjon azt a pici, barna a foltot

Bővebben ...
Próza

Murányi Zita: Halálfélelem

Fotó: a szerző archívuma

A férfiaktól is ösztönösen tartok, képtelen vagyok nem hidegen viszonozni az érintést, ujjaimat egyedül a pusztulás mozgatja, amihez érek, tönkremegy, atomjaira hullik.

Bővebben ...
Próza

Lázár Bence András: Saldanha. Lisszabon. Kacsakagyló.

Fotó: a szerző archívuma

Azt mondják, Lisszabonban, a fehér városban, egészen máshogy megy le a nap. Legalábbis a portugálok ezt hiszik, és azon a csütörtöki délelőttön egy bizonyos Weisz Máté és egy bizonyos Perr Rebeka is ezt hitte.

Bővebben ...
Költészet

Benkő Imola Orsolya versei

Fotó: Szerdahelyi Mátyás

helyzet van a 10. C osztályban a kolléga / túl fiatal

Bővebben ...
Költészet

Saád Anna versei

Fotó: Sárközi Bence

de bennem ragadnak tanításaid / amik szerint élnem kéne

Bővebben ...
Költészet

Vincze Szabolcs versei

Fotó: Pavlovits Gitta

A Braille-írás panaszkodik / a hozzád érő kezekről

Bővebben ...

Pablo Natale versei

Bogár Ádám Tamás fordításában
Bár lenne e királyság valakié ;) / Mintha egy titkos híd lennénk ;) / Aközött, amit akarunk és amit elérhetünk ;) / Felszín, az egész felszín ;) / Háború, semmi háború ;) / Magazin-címlapok, azaz ;) / Kevesebb tévé, több internet ;) / Egy jobb ország ;) / Tele gyerekekkel ;) / Akik azért születnek ;) / Mert akarnak ;) / És akik remény-jussában ;) / Van rengeteg szeretet ;) / Sok felszín ;) / És kevés nyomás ;) / Szabadság, sok ;) / Meg az egész rajság ;) / Úgyhogy igen, de nem ;) / Géppisztoly ;)

 

Kortárs ikonok antológiája

 

 

I


Helló, igen J

beszélni akartam önnel,

mégpedig a következő miatt:

Egész nap ez az arcom J

Nem tudom, mit tegyek, hogy egyáltalán

tennem kellene-e bármit, ezért írok önnek J

odakinn ragyog a nap

az állatok meg vadak, elidegenedett vadak

a nagyanyámnak fogalma sincs, hogy használja az internetet

és bár demokráciában élünk,

mégis csaltak a választásokon J

úgyhogy helló, hogysmint, hogysmint

tudni akarom, tényleg teljesen rendben van-e, ha mindig

ugyanez az arcom J meg hogy önnel is előfordul-e J

igen, persze, de nem gondolja, hogy ez mégiscsak fura

és kellemetlen, mondom, egy arc, nem több, csak egy kör,

pontok és egy dupla vonal,

de olyan, mintha minden országnak ugyanaz lenne a pénzneme

vagy mind ugyanolyan társadalmi és gazdasági körülmények közé születnénk

mármint hogy nem lennének se gazdagok, se szegények, se pesszimisták, se optimisták, se

vállalkozók, se kameruniak

végre mind ugyanolyanok vagyunk, ért engem? J

valami nincs rendben ezzel

ezzel az egyenarcúsággal J

egész áldott nap

úgyhogy ha esetleg önnel is megtörténne

úgy javaslom, feszítsük keresztre ezt az arcot J

ha meg önnel ez nem fordul elő, akkor jól van

majd írja meg, hogy ment

már várom, hogy vendégül láthassam

itt, a házamban

ahol a testvérem a világegyetem lényei ellen küzd

ha pedig hozzászólok, ilyen az arca J

a másik tesóm meg dolgozni megy, és amikor tévét néz, vagy

azt nézi, hogy költse el azt, ami nincs is neki, vagy

megcsókolja a csaját, vagy

balhézik a csajával, és a végén leribancozza

akkor ez az arca J

itt, a Földnek ezen a felén

a „fénylő” egyre inkább tárgyak fényét jelenti, nem pedig a napét

milyen jó lenne azt leírni,

ami kapásból eszedbe jut, és ha ön is

így válaszolna nekem J

fantasztikus, hihetetlen.

 

 

II

 

Felszín ;)

Minden felszín ;)

Az egész világon ;)

És minden della ;)

Irdatlan della, pezsgés, hatalom ;)

Egy ház két fenyővel ;)

És két medencével ;)

egyik hideg vízzel, a másik gőzzel ;)

Valóra vált álmok ;)

Az élők napja ;)

Felszín ;)

Teljes biztonság ;)

Kívül is, belül is ;)

Hogy álljunk a dolgok elébe ;)

Napok, amelyek annyi órából állnak, ahányból akarjuk ;)

Döntésünk, hogy fogyasztunk ;)

A széfben, gondosan őrizve ;)

Felszín, az egész felszín ;)

Egy nyilvánvalóan ifjú, örökre meghatározatlan kor ;)

Della, az összes della, mind ;)

Még szétosztanivaló is ;)

Szex, rengeteg szex, sok szexualitás, csomó drog ;)

Az összes koncert ;)

Az ész uralma, amely kapcsolatos ;)

Plaszticitásunkkal, aranyunkkal, teljes villamosításunkkal és vizünkkel ;)

És semmi olyannal, ami kimerül ;)

A kimeríthetetlenség királyságában élni ;)

Bár lenne e királyság valakié ;)

Mintha egy titkos híd lennénk ;)

Aközött, amit akarunk és amit elérhetünk ;)

Felszín, az egész felszín ;)

Háború, semmi háború ;)

Magazin-címlapok, azaz ;)

Kevesebb tévé, több internet ;)

Egy jobb ország ;)

Tele gyerekekkel ;)

Akik azért születnek ;)

Mert akarnak ;)

És akik remény-jussában ;)

Van rengeteg szeretet ;)

Sok felszín ;)

És kevés nyomás ;)

Szabadság, sok ;)

Meg az egész rajság ;)

Úgyhogy igen, de nem ;)

Géppisztoly ;)

 

 

Pablo Natale argentin költő, prózaíró és zenész. A Córdobát Rosárióval összekötő autópályán született valamikor a 80-as években. 2008-as első kötetével (Un Oso Polar) elnyerte a presztízsértékű Estímulo díjat. A Los Bosques de Groenlandia nevű poszt-rock zenekar énekese, gitárosa és dalszerzője. Jelenleg Córdobában él, ahol kreatív írást tanít, valamint spanyol nyelvet külföldieknek.