Hírlevél feliratkozás

Keresés

Próza

Milbacher Róbert: P/S avagy utóirat a költő titkos életéhez (részlet)

Fotó: a szerző archívuma

Csak Heydte látta a halottat, ő azonban életében nem ismerte Sándort, aki viszont az ő személyleírása alapján felismerni vélte, az nem látta a Heydte említette holttestet.

Bővebben ...
Próza

Sz. Szabó Ádám: A grízgaluska íze

Fotó: a szerző archívuma

Soha többet nem látta szüleit boldogan. Anyján állandó, ideges feszültség lett úrrá, mint aki arra számít, hogy minden pillanatban ráijeszthetnek, vagy bármelyik sarkon ott bujkálhat egy rabló. Apja épp ellenkezőleg, immár semmin nem tudta felizgatni magát. Mintha lelkének egy része már rég felröppent volna a földről, de teste továbbra is makacsul lehorgonyozta.

Bővebben ...
Folyó/irat/mentés

Csermely Mátyás: Mégis egy történetbe jutunk - 2025 novemberi, decemberi lapszemle

Montázs: SZIFONline

Noha az egyetemi közegben óhatatlanul belefut az ember egy-egy nyomtatott lapszámba, tényleg csak belefut. Nem tulajdonít nagyobb jelentőséget nekik, hisz ezek általában folyosóra vagy könyvtárba kitett, két-három éves példányok, alig akad bennük pár ismerős név. Mondogatja is néha magának az ember, igazán elmehetne egyszer egy újságoshoz, vehetne egy friss lapszámot, elolvashatná az egészet, úgy ahogy az meg van írva. Vonatállomások újságosaiban és az Írók boltjában tett beszerző körök után, mikor megkezdi az olvasást, konstatálja, van jogosultsága ennek a formátumnak is, mert az (össze)olvasás során egy sokkal összetettebb élményt kap, igaz több figyelmet és időt szánt rá. Egyszóval rájön: nem is olyan nagy baj, hogy feleslegesen vett több, ezen szemléhez nem felhasználható folyóiratot, hiszen minden egyes szám más-más felfogásban működik, és ezek a világok remek lehetőséget adnak egy szabadlevegős merülésre a vállalkozó kedvű olvasónak.

Bővebben ...
Költészet

Fellinger Károly versei

Fotó: Görföl Jenő

A szépséges / Perszephoné sikolyát egyedül csak / Hekaté hallja

Bővebben ...
Költészet

Ayhan Gökhan versei

Fotó: Vas Viktória

nem fizettek közös költséget, / kilakoltatták őket.

Bővebben ...
Próza

Szöllősi Tamás: Űrutazás

Fotó: a szerző archívuma

Nem válaszoltam, csak ösztönösen gyorsabban kezdtem tekerni. Ujjaim ráfeszültek a kormányra, és már nem volt idő gondolkodni. Éreztem, hogy a kerék alatt recsegnek a kövek, a pedál szinte perzselte a talpam. Ervin nem csak gyors, hanem vakmerő is volt.

Bővebben ...
Költészet

Katona Ágota versei

Fotó: Tinordi-Karvaly Bence

A halovány Európában / fogynak a színek

Bővebben ...
Próza

Bánfi Veronika: A telhetetlen

Fotó: a szerző archívuma

Körbenézek a rozsdamentes acéltermékeknél, de azt hiszem, nem illik csontozókést tenni a fa alá. Nem is kockázatmentes, ha számításba vesszük a karácsonyi ebédek feszült hangulatát.

Bővebben ...

Seamus Heaney verse Gerevich András fordításában

Az együttes próbálni kezdi / A harsogó, parádés indulót / A teremben. Mi egy alkonyi mezővel // És egy nyári sövénnyel arrébb / Várjuk a hátramaradt tanoncot, /Dudája búg, bőg: elakad, újrakezdi, // Sebzett dallama csak nekünk szól, / Nyitott fülűeknek, koránfekvőknek, / Kik lemaradunk a fehér éjszakákról.

 

 

Kísértetek

 

(Wraiths)

 

 

I. Sidhe

 

Levitt a föld alá, az ásóhasított,

Mélyre vájt árokba,

Ahova a borjak bújhatnak.

 

Tehénlepény a talajon, a falon

A homok homályos, fehérarany

Csillogása, műanyag hullámtető.

 

A domb alatt álltunk, kéz a kézben,

A sötétben, de a napfénnyel szemközt,

Belélegeztük a kivájt sánc szagát.

 

Közelíts rá a vállunk felett,

A gyorsuló felvétel befúródik, felvillan.

Fedezz fel a furcsa fényben. Ennyi.

 

 

II. Parkoló

 

Kísértetek voltunk a délutánban.

Megállt a busz. Nem volt se váróterem,

Se bódé, se pad, csak egy parkoló

 

A város fölött, védtelen végvár,

Pásztázott égbolt, enyhe szellő.

Célunk a táj, ahol írül beszélnek,

 

Mi a két nyelv között megszeppentünk,

Bár hajtott a vágy, és a napsütötte tó

Tükrén belénk villant a megvilágosodás,

 

Ahogy visszaszálltunk a buszra,

Léptünk alatt kopogtak a kopott lépcsőfokok,

És egymás mellé ülve reinkarnálódtunk.

 

 

III. Fehér éjszakák

 

Csillogó csatos bakancsok, kamáslik,

A sáncásók átölelik a pántlikás dudát,

Fáradt ujjaik a sípokat gyötrik,

 

Az együttes próbálni kezdi

A harsogó, parádés indulót

A teremben. Mi egy alkonyi mezővel

 

És egy nyári sövénnyel arrébb

Várjuk a hátramaradt tanoncot,

Dudája búg, bőg: elakad, újrakezdi,

 

Sebzett dallama csak nekünk szól,

Nyitott fülűeknek, koránfekvőknek,

Kik lemaradunk a fehér éjszakákról.

 

 

 

Seamus Heaney (1939-2013) Nobel-díjas ír költő, író, esszéista. Élőlánc címmel március végén jelenik meg új magyar nyelvű kötete a FISZ és a Jelenkor Kiadó közös sorozatában.

 

Gerevich András 1976-ban született Budapesten. Költő, műfordító. Legújabb verseskötete Tizenhat Naplemente címmel látott napvilágot a Kalligram kiadónál, 2014-ben. Többek között Seamus Heaney, Charles Bernstein és Robert Creeley fordítója. A Versumonline szerkesztője.