Hírlevél feliratkozás

Keresés

Műfordítás

Andrei Dósa (f. Horváth Benji): Sok erő és egy csipetnyi gyöngédség

Fotó: Veronica Ștefăneț

Igyekszem a lehető legokésabban hozzáállni a nőkhöz, még ha nagyrészt nőgyűlölő és szexista klisék sorozatába csúszik is bele az agyam. Mindenféle disznó vicceken nőttem fel, amelyeknek a főszereplői Móricka és Bulă voltak. Gyakran éreztem kísértést, hogy mint a viccben Bulă, azt mondjam a barátnőimnek, tetszik, ahogy gondolkodsz.

Bővebben ...
Költészet

Holczer Dávid versei

Fotó: Szántó Bence Attila

Isten tudja mire képes / egy ember seprűvel a kezében

Bővebben ...
Próza

Baqais Dávid: nem lenne boldogabb

Fotó: James Herbert

és akkor se lenne boldogabb, ha aztán öt vesztes pályázat után elkezdene egy kocsmában pultozni, hogy leplezze az ismerősei előtt az örökölt transzgenerációs vagyonát, ami miatt folyamatos bűntudatot érez, de akkor se, ha megtudná, hogy a barátjának háromszor annyi van a takarékszámláján, mint neki, és ő még bűntudatot sem érez

Bővebben ...
Próza

Szeifert Natália: Kopognak

Fotó: a szerző archívuma

részlet a Hóember a Naprendszerben című regényből

Bővebben ...
Költészet

Zsigmond Soma versei

Fotó: Pénzes Johanna

Lépteid alatt felnyög a parketta, ablakot nyitsz, / a levegő idegen csípése nem ébreszt fel.

Bővebben ...
Költészet

Kollár Árpád versei

Fotó: Keller Ami

az almahéjon azt a pici, barna a foltot

Bővebben ...
Próza

Murányi Zita: Halálfélelem

Fotó: a szerző archívuma

A férfiaktól is ösztönösen tartok, képtelen vagyok nem hidegen viszonozni az érintést, ujjaimat egyedül a pusztulás mozgatja, amihez érek, tönkremegy, atomjaira hullik.

Bővebben ...
Próza

Lázár Bence András: Saldanha. Lisszabon. Kacsakagyló.

Fotó: a szerző archívuma

Azt mondják, Lisszabonban, a fehér városban, egészen máshogy megy le a nap. Legalábbis a portugálok ezt hiszik, és azon a csütörtöki délelőttön egy bizonyos Weisz Máté és egy bizonyos Perr Rebeka is ezt hitte.

Bővebben ...
Költészet

Benkő Imola Orsolya versei

Fotó: Szerdahelyi Mátyás

helyzet van a 10. C osztályban a kolléga / túl fiatal

Bővebben ...
Költészet

Saád Anna versei

Fotó: Sárközi Bence

de bennem ragadnak tanításaid / amik szerint élnem kéne

Bővebben ...
Költészet

Vincze Szabolcs versei

Fotó: Pavlovits Gitta

A Braille-írás panaszkodik / a hozzád érő kezekről

Bővebben ...
Próza

Takács Nándor: Misina

Fotó: Takács-Csomai Zsófia

Kezdetben volt az eszem. Először csak álmok laktak benne. Később jöttek a szavak, végül belefért a sötétség riasztó csöndje is.

Bővebben ...

Seamus Heaney verse Gerevich András fordításában

Az együttes próbálni kezdi / A harsogó, parádés indulót / A teremben. Mi egy alkonyi mezővel // És egy nyári sövénnyel arrébb / Várjuk a hátramaradt tanoncot, /Dudája búg, bőg: elakad, újrakezdi, // Sebzett dallama csak nekünk szól, / Nyitott fülűeknek, koránfekvőknek, / Kik lemaradunk a fehér éjszakákról.

 

 

Kísértetek

 

(Wraiths)

 

 

I. Sidhe

 

Levitt a föld alá, az ásóhasított,

Mélyre vájt árokba,

Ahova a borjak bújhatnak.

 

Tehénlepény a talajon, a falon

A homok homályos, fehérarany

Csillogása, műanyag hullámtető.

 

A domb alatt álltunk, kéz a kézben,

A sötétben, de a napfénnyel szemközt,

Belélegeztük a kivájt sánc szagát.

 

Közelíts rá a vállunk felett,

A gyorsuló felvétel befúródik, felvillan.

Fedezz fel a furcsa fényben. Ennyi.

 

 

II. Parkoló

 

Kísértetek voltunk a délutánban.

Megállt a busz. Nem volt se váróterem,

Se bódé, se pad, csak egy parkoló

 

A város fölött, védtelen végvár,

Pásztázott égbolt, enyhe szellő.

Célunk a táj, ahol írül beszélnek,

 

Mi a két nyelv között megszeppentünk,

Bár hajtott a vágy, és a napsütötte tó

Tükrén belénk villant a megvilágosodás,

 

Ahogy visszaszálltunk a buszra,

Léptünk alatt kopogtak a kopott lépcsőfokok,

És egymás mellé ülve reinkarnálódtunk.

 

 

III. Fehér éjszakák

 

Csillogó csatos bakancsok, kamáslik,

A sáncásók átölelik a pántlikás dudát,

Fáradt ujjaik a sípokat gyötrik,

 

Az együttes próbálni kezdi

A harsogó, parádés indulót

A teremben. Mi egy alkonyi mezővel

 

És egy nyári sövénnyel arrébb

Várjuk a hátramaradt tanoncot,

Dudája búg, bőg: elakad, újrakezdi,

 

Sebzett dallama csak nekünk szól,

Nyitott fülűeknek, koránfekvőknek,

Kik lemaradunk a fehér éjszakákról.

 

 

 

Seamus Heaney (1939-2013) Nobel-díjas ír költő, író, esszéista. Élőlánc címmel március végén jelenik meg új magyar nyelvű kötete a FISZ és a Jelenkor Kiadó közös sorozatában.

 

Gerevich András 1976-ban született Budapesten. Költő, műfordító. Legújabb verseskötete Tizenhat Naplemente címmel látott napvilágot a Kalligram kiadónál, 2014-ben. Többek között Seamus Heaney, Charles Bernstein és Robert Creeley fordítója. A Versumonline szerkesztője.